Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Vámos Éva Katalin: Természettudósok három generációja Magyarországon, 1849–1918

I f 4. kép. A Műegyetem épülete a Múzeum körúton Azok, akik a korszak egyetemi világával foglalkoznak, nem mehetnek el figye­lem nélkül EÖTVÖS LORÁNDNAK erre vonatkozó gondolatai mellett: „Az egyetem fel­adata a középiskolában kellőleg előkészített fiatal embereknek előadások és gyakorlatok által oly módon való kiképzése, hogy tudományos Ismereteik alapján az egyház, az állam és társadalom szolgálatára alkalmasokká váljanak. E föladattal szoros kapcsolatban áll az egyetemnek azon kötelessége, hogy a tudomány fejlesztésével foglalkozzék, s oly tudósokat neveljen, kiknek sorából ma­gát kiegészíteni, s így fönntartani tudja. Ezért az egyetemi tanári állásra csakis a tu­dományos kutatások körében kipróbált, önálló gondolkozás képesíthet." 16 TREFORT ÁGOSTONHOZ írt nyílt levelében EÖTVÖS LORÁND így fogalmaz: csak az lehet jó tanár, aki maga is tudománnyal foglalkozik, mások eszméit is csak az képes helyesen hirdetni, akinek magának eszméi vannak. 17 Miniszteri vagy rektori szintű nyilatkozatok törtek lándzsát a kutatás, mint az egyetemek feladata mellett. Az egyes tanszékeken folyó kutatás azonban nagy­mértékben függött a tanszékvezető tanár személyes ambícióitól. 18 Tudományos társaságok A tudományos közélet egy másik fontos színterét alkották a tudományos társa­ságok. A Magyarországon 1914-ig alakult tudományos társaságokat, amelyek nagy szerepet játszottak a Kiegyezés korában és részben ma is léteznek, az 1. táb­lázatban soroltam fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom