Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Vámos Éva Katalin: Természettudósok három generációja Magyarországon, 1849–1918

tanácsos, és az újonnan alakult bécsi Kereskedelmi és Nemzetgazdasági Minisztérium Mezőgazdasági osztályának vezetője lett.

7 Nemcsak szervezőkészsége volt kimagasló, hanem számos szakkönyve és tankönyve is híressé tette. Ezek egy része több kiadást ért meg, sőt magyarra és más nyelvekre is lefordították ezeket. SCHENZL GUIDO A harmadik kiemelkedő tudós, akinek életével és tevékenységével részletesebben foglalkozunk, SCHENZL GUIDO (GUIDO SCHENZL) (Haus, Ausztria, 1823-Graz, 1890). Osztrák bencés szerzetes és meteorológus volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1867-től levelező, 1876-tól rendes). A grazi egyetemen szerzett doktori fokozatot. 1851-től kezdve a budai főgimnáziumban volt a fizika és kémia tanára. 1855-ben az akkor általa alapított budai főreáliskola igazgatója lett, amely poszton 1870-ig tevékenykedett. Itt kezdte el rendszeres meteorológiai megfigyeléseit, és ebben az iskolában létesült a későbbi Meteorológiai Intézet elődje, a Budai Észlelde (obszervatórium). 1870-ben SCHENZLT kinevezték a javaslatára létesített Meteorológiai Intézet első igazgatójává. 1886-ban visszatért hazájába, az admonti apátság hívására, amelynek halála előtt néhány hónapig vezetője is lett. 2. kép. Schenzl Guido, 1823-1890 Tudományos munkái, melyek magyar és német nyelven is megjelentek, főleg a földmágnességgel foglalkoztak. 1864 és 1881 között vizsgálta a földmágnességet Magyarország majdnem egész területén. Főbb munkái: A Meteorológiai Intézet évkönyvei, amelyeket 1875-ben a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalmával tüntettek ki; Útmutatás földmágnesség'! helymeghatározásokra (Budapest, 1884); A magyar korona országainak csapadék-viszonyai (Budapest, 1885).

8 Amint életrajzából látható, SCHENZL az abszolutizmus véget érésével nem tért azonnal vissza hazájába. Magyarország nagyra becsült tudósa lett, akinek maradandó érdeme a ma is létező Meteorológiai Intézet megalapítása volt.