Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Vámos Éva Katalin: Természettudósok három generációja Magyarországon, 1849–1918

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat és a hazánkban működő német professzorok Az akkor Magyarországon működő professzorok befogadására nyitott intézmény, amely túlélte az abszolutizmust, az 1841-ben alapított Királyi Magyar Természettudományi Társulat volt. Az intézmény 100 éves fennállása alkalmából kiadott kötet szerzője az akkor Magyarországon tevékenykedő professzorokkal kapcsolatban a következőket írta:

9 „Különösen nagy szerepe volt Szabó Józsefnek,

10 az 1855-ben választott első titkárnak abban, hogy a Társulat tudományos szelleme megőrizte színvonalát. ...Aző gondolata volt, hogy meg kell nyerni az akkoriban itt működő német tanárokat is a Társulat törekvéseinek. így került a társulat tagjainak sorába KERNER ANTAL, a magyar növényföldrajz elindítója, KRIST JÓZSEF, a mennyiségtan tanára a budai reáliskolában, PETERS KÁROLY, az ásványtan tanára a pesti egyetemen, SCHENZL GUIDO, SElDL EMÁNUEL, az általános kórtan és gyógyszertan tanára, LANGER KÁROLY, az állattan és összehasonlító bonctan tanára. Ha mindezek az 1861 táján feléledt nemzeti szellem hatására javarészt elhagyták is az országot, és nem is volt mindegyikük különösen kiemelkedő egyéniség tudományágában, kapcsolatot jelentettek a nyugati természettudományos mozgalmak felé. Közülük LANGER KÁROLY a választmánynak is tagja volt egyideig. Kedvükért az Évkönyvek III. kötete németül is megjelent (Originál Abhandlungen aus dem III. Bande der Jahrbücher des ung. naturwissenschaftlichen Vereins in Pest in deutscher Übersetzung), aminek az az előnyös következménye volt, hogy a dolgozatokat a külföldi irodalom is átvette, idézte, és ezzel fokozta a magyar kutatók önbizalmát, munkakedvét és becsvágyát. Az ifjabb nemzedék közül többen... ezektől a német tanároktól szerezték ismereteiket és jártasságukat a tudományos kutatásban." TUDOMÁNYOS ÉLET AZ ABSZOLUTIZMUS BUKÁSA UTÁN Az abszolutizmus bukása a császár által kiadott ún. Októberi Diplomával (1860. október 20.) kezdődött. Ez bizonyos fokig visszaállította az alkotmányosságot és újra a magyart tette az oktatás nyelvévé. A magyar egyetemek már az 1860/61 tanévtől kezdve visszakapták a magyart, mint az oktatás nyelvét, bár a politikai kiegyezés még 1867-ig váratott magára. A Kiegyezés volt a Dualista Monarchia létrejöttének alapja, amelyben a magyar rész bizonyos fokú függetlenséget élvezett. Létrejött a Felelős Magyar Minisztérium ANDRÁSSY GYULA gróf miniszterelnökségével. I. FERENC JÓZSEF császárt magyar királlyá koronázták, és Magyarország a belügyekben teljes függetlenséget élvezett. Három területen határoztak meg közös intézményeket: a külügyekben, a honvédelemben és az e kettőhöz tartozó pénzügyekben.

11 Az ezt követő időszak a tudományos és kulturális közéletben hatalmas fellendüléssel jellemezhető. A korszak tudósai óriási energiával vetették bele magukat tudományos intézmények szervezésébe és átszervezésébe, tudományos eredményeiket pedig zömmel hazai folyóiratokban közölték, magyar nyelven.