Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Vámos Éva Katalin: Természettudósok három generációja Magyarországon, 1849–1918

VÁMOS ÉVA* TERMÉSZETTUDÓSOK HÁROM GENERÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON, 1849-1918 A cikk célja, hogy a (neo)abszolutizmus és a dualizmus kora természettudós professzorainak jól megkülönböztethető három generációja eltérő tudományos munkastílusát bemutassa. A munkamódszerek és érdeklődések kialakulása nagyban függött attól, hogy milyen történelmi feltételek mellett és elvárásokkal nyerték el a tudósok katedráikat. A korszak első generációját a német tannyelvhez alkalmazkodó külföldi tudósok jelentették. Őket egyedül a nemzeti elnyomás eszközének tekinteni - szakmai eredményeik figyelembevétele nélkül - történelmi távlatokból nézve nem feltétlenül látszik jogosultnak. A cikk bemutatja azt is, mivel járultak hozzá szakmájuk fejlődéséhez Magyarországon. A második generációba azokat a tudósokat soroljuk, akik munkásságukból jelentős részt áldoztak a hazai tudományos intézményrendszer, a magyar tudományos nyelv és tudományos közélet fejlesztésére, mintegy megteremtve a következő generáció munkásságának alapjait. A harmadik generációba azokat a magyar professzorokat soroljuk, akik a megteremtett feltételek felhasználásával hazai egyetemeinkről igyekeztek hozzászólni szakterületük egyetemes problémáihoz és világszintű tudományos munkásságot kifejteni. Az, hogy a tudósok közül kit melyik generációba sorolunk, nem annyira születési évszám és a munkásság időszakának kérdése, mint inkább a tudományos munkastílus függvénye. ATÖRTÉNELMI KERET Az egész 19. századon keresztül Magyarország a Habsburg Monarchia, illetve a Dualista Monarchia része volt. A cikk címében jelzett korszak a magyar történelemben három határozottan elkülönülő szakaszra oszlik: az abszolutizmus korára (1849-1867); a Dualista Monarchia korára (1867-1914); az I. világháború és a Monarchia összeomlásának korára (1914-1918). Az abszolutizmus azt jelentette, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után az alkotmányt eltörölték és a Birodalmat centralizálták 1851-ig. A törvényhozói és a végrehajtási hatalom egyedül l. FERENC JÓZSEF császár kezében volt. A hatalmat a neki egyedül felelős Minisztérium (azaz kormány) gyakorolta. A Korona országait, köztük Magyarországot is, adminisztratív egységekké alacsonyították. Az egész Birodalomban nem volt olyan társadalmi réteg, amely ezt a rendszert támogatta volna.

1 Ebben a korszakban Magyarország kulturális életét THUN LEÓ gróf Irányította.

2 Országos Műszaki Múzeum, 1117 Budapest, Kaposvár utca 13-15.