Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Tanulmányok - Vámos Éva Katalin: Természettudósok három generációja Magyarországon, 1849–1918

TUDOMÁNYOS ÉLET A (NEO)ABSZOLUTIZMUS KORÁBAN - A TUDÓSOK ELSŐ GENERÁCIÓJA Az abszolutizmus korában, THUN LEÓ gróf kultuszminisztersége idején a közoktatás és az egyetemi oktatás nyelve az egész birodalomban a német volt. Német anyanyelvű tanárokat neveztek ki a magyar egyetemi és főiskolai tanszékek élére. Őket 150 évig a nemzeti és nyelvi elnyomás eszközeinek tekintették. Kevéssé vették figyelembe, hogy közülük néhányan kiváló tudósai voltak szakmájuknak és magyarországi tevékenységük során hazánk számára előnyös tevékenységet fejtettek ki. Cikkemben WERTHEIM TIVADARNAK, a budapesti Tudományegyetem kémiatanárának, PABST HENRIK VILMOSNAK, a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémia igazgatójának és a Mosoni Mezőgazdasági Gép- és Szerszámgyár egyik alapítójának, továbbá SCHENZLGUIDÓNAK, a Meteorológiai Intézet alapítójának magyarországi működését tárgyalom példaképpen. WERTHEIM TIVADAR WERTHEIM TIVADAR (THEODOR WERTHEIM) (Bécs, 1820-Bécs, 1864) második generációs értelmiségi, orvos fia volt. Középiskoláit Bécsben végezte, majd Berlinbe ment, ahol két évig kizárólag szervetlen kémiával foglalkozott. Ezután Prágában szerves kémiát tanult Redtenbacher professzornál.

3 Már első, a fokhagyma olaj vizsgálatával foglalkozó munkájával is nagy figyelmet keltett tudományos körökben. Kimutatta ugyanis, hogy a fokhagyma illóolaja azonos a mustáréval, sőt a kettőt egymásba át is tudta alakítani. Ennek a munkájának köszönhette LIEBIG pártfogását.

4 WERTHEIM az újságokból értesült arról, hogy a Császári Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya levelező tagjai sorába választotta (1848). További munkái révén, amelyek - többek között - alkaloidokkal is foglalkoztak, BAUMGARTNER báró, Ausztria akkori pénzügyminisztere, meghívta Hamburgba, a Dohányipari Igazgatóság laboratóriumába. Itt WERTHEIMNEK sikerült megjavítania a „tubák!' minőségét azáltal, hogy a gyártási folyamatban az addig használt hamuzsír helyett szódát alkalmazott, a feldolgozás további lépéseiből pedig kiküszöbölte a drága és szükségtelen bor-adalékot. Ezzel tekintélyes megtakarítást tett lehetővé. 1854-ben megpályázta és el is nyerte a pesti Tudományegyetem akkori egyetlen kémia tanszékének betöltetlen vezetői állását. Pesti évei alatt először is megfelelő laboratóriumot rendezett be, majd felfedezett egy új, általa conydrinneW nevezett alkaloidot, továbbá kiteljesítette az alsó-stájerországi Tüffer fürdő ásványvízének elemzését. Mikor Magyarországon a német nyelvű tanítást ismét felváltotta az anyanyelvi oktatás, WERTHEIM visszatért Ausztriába, ahol a grazi egyetemen lett a kémia tanszék vezetője. A tanítás mellett itt is folytatta sikeres kutatásait az alkaloidok területén. 1864-ben azonban (mindössze 44 éves korában) súlyos betegség támadta meg, ezért visszatért Bécsbe, ahol nemsokára meghalt. Tudományos munkáinak zöme a Császári Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Közlönyében jelent meg.

5 WERTHEIM sohasem tanult meg magyarul, előadásait német nyelven tartotta és tudományos közleményeit külföldön jelentette meg, német nyelven. Mindazonáltal