Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)
Múzeumi épületek - Holló Csaba: Egy haldokló iparterület tervezett rehabilitációjának várható hatása – Ipari zárvány egy város testében
Meg kell szüntetni a két ipari üzem körbezártságát, belső területrészeinek megközelíthetetlenségét, a megszűnő és bomló ipar nyomát úgy eltüntetve, hogy értékei megmaradjanak, a megmaradó ipari tevékenység korszerűsíthetősége mellett. A volt LKM elzárt üzemi területéből élő városrész jön létre, melyben az új út- és közműhálózat, a tömegközlekedés és gyalogosforgalom átszövik a meglévő ipari épületek felhasználásával létrehozott új, „városi" funkciójú építményeket (sportcsarnokok, színházak, szórakoztató központok, kereskedelmi és vendéglátó létesítmények, múzeumok, oktató- és kutatóhelyek, stb.), a parkokat, valamint a megmaradt és megújult (többségükben megtekinthető termelési tevékenységet folytató) ipari létesítményeket. Ez a hagyományokat megőrző és arra épülő új városrész a vele szervesen összenövő, az egykor (és reményeink szerint ismét) európai hírű Vasgyári Kolóniával, a volt DIGÉP területén, a nagyszerű ipari építészeti emlékek megmentésével kialakítandó Kulturális Központtal nyit Diósgyőr felé, kapcsolódik az Avashoz és a történelmi belvároshoz, jótékonyan megváltoztatva ezzel Miskolc városszerkezetét. MEGÚJULÓ ÚJDIÓSGYŐR-VASGYÁR, FEJLESZTÉSI CÉLOK A fejlesztés területi és kultúrtörténeti alapja (melybe az ipartörténet is beletartozik), egy a 19. század második feléből származó, a kialakítása korában ideális, komplex, a világ élvonalába tartozó és iránymutató ipartelep, a hozzá tartozó kolóniával. Itt kell kialakítanunk egy 21. századi modern (amibe beletartozik a hagyományok integrálása is), élő városrészt, melybe szervesen illeszkedik az Ipartörténeti Emlékpark is, funkcionálisan és épületállomány tekintetében egyaránt. Minden mai igényt kielégítő módon kell idetelepíteni olyan funkciókat (oktatás, kutatás, szolgáltatás, kereskedelem, kultúra, sport, szabadidő), melyek biztosítják a városrész 24 órás életét. A terület látszólag nagy, de ha minden olyan hiányt itt kívánnánk pótolni, melyet a városlakók igényelnének és itt kielégíthető, ha minden olyan funkciót ide kívánunk telepíteni, melynek itt helye lehetne, akkor a terület máris kicsinek bizonyul. A romos, használaton kívüli, vagy csak részben használatos épületek száma látszólag nagy, de ha a területet rendezzük és a tervezett funkciókra alkalmas, vagy alkalmassá tehető épületeket, épülettorzókat számba vesszük, kiderül, hogy az épületállomány már talán nem is elégséges.