Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása

elfordítják, akkor a rajta átmenő furat nem esik egybe a csapház furatával, így a gőzáramlás megszakad. A modell kézzel mozgásba hozható. (1890, 50 kg). CORLISS minden munkahengert négy csappal szerelt fel: külön voltak csapjai mindkét dugattyútérnek, azon belül külön csap vezérelte a gőz be- és külön csap a kiömlését. A Corliss-vezérlés igen elterjedt volt a 19. század végi gépekben. A csapos vezérlőművek hátránya (ami miatt a „modernebb" gépeken már nem használták), hogy legfeljebb 7-8 atm gőznyomásig használhatók. Corliss-vezérléssel van ellátva a compound-rendszerűgőzgép modelljének nagynyomású munkahengere is (70.465.1.). Szelepes vezérlések A gőzellátó szervek harmadik változatát a szelepes vezérlések képezik. A gőzbevezetést egy szeleptányér megnyitásával NI. bezárásával szabályozzák. Nagy előnyük, hogy igen gyorsan nyithatnak III, zárhatnak, átömlési keresztmetszetük szabályozható, nagy (akár 100 atm) nyomású és gyorsjáratú gépekben is jól alkalmazhatók. A. COLLMANN 1876-ban hozta létre szelepes vezérlőművét, mely igen nagy feltűnést keltett a maga korában. Szerkezetét a Collmann-féle kényszermozgású szelepes vezérlés modellje mutatja (70.449.1.). A szelepek nyitását és zárását a gőzgép főtengelyével (fogaskerekeken, excenter tárcsákon, rudazaton és az ún. vezértengelyen keresztül) kényszerkapcsolatban lévő rudazat végezte, ezért a hasonló elven működő szelepeket kényszermozgású vezérlőműveknek nevezik. A modell kézzel mozgásba hozható. (1890-1900,450x500x400 mm, 80 kg). Afent ismertetett modellel szinte teljesen megegyezik a 70.446.1. leltári számú, Collmann-féle kényszermozgású szelepes vezérlés modellje (Csonka János, Budapest, 1890, 380x670x1660 mm, 85 kg). Collmann-vezérlésű továbbá a Láng gyári kéthengeres gőzgép nagynyomású gőzhengere is (70.491.1.). A fejlődés útjának következő lépése tanulmánytárunkban a Radovanovich-féle szelepes gőzgépvezérlés modelljén érthető meg (70.496.1.). RADOVANOVICH, a prágai Ruston & Co. gyár mérnöke 1887-ben szabadalmaztatta találmányát. Szelepeit ő is kényszermozgatással vezérelte, minthogy a szelepek mind nyitáskor, mind zárásakor összeköttetésben maradtak a gép főtengelyével (17. ábra). A Collmann-vezérléstől a szelepe17. ábra. Radovanovich-féle szelepes ket mozgató mechanizmus kialagőzgépvezérlés modellje kításában különbözik. A modell kézzel mozgásba hozható. (1890, 620x850x1220 mm, 80 kg).