Technikatörténeti szemle 27. (2005-06)

Gyűjteményi ismertetések - Szunyogh Gábor: Az Országos Műszaki Múzeum gőzgépgyűjteményének tanulmánytári bemutatása

18. ábra. Collmann-féle kikapcsolós vezérlőmű modellje A szelep zárási időszakának csökkentése, a kisebb tömegű vezérlő mechanizmus és a kedvezőbb szelepmozgás érdekében Collmann kialakított egy - korábbi találmányától lényegesen eltérő - szelepvezérlő rendszert. Ezt mutatja a Collmann-féle kikapcsolós vezérlőmű modellje (70.501.1.). A kikapcsolós elnevezés onnan származik, hogy a zárás pillanatában a szelep lekapcsolódik a mozgató mechanizmusról, majd egy rugó hatására záródik (18. ábra). A modell kézzel mozgásba hozható. (1890, 400x520x450 mm, 85 kg.) Igen tanulságos megismerni a - műszaki szempontból roppant szellemes - kikapcsoló szerkezetet a Collmann-féle kikapcsolós vezérlőmű metszetén (70.513.1.). A modell tartalmaz egy eredeti gépből kivágott hengerrészt, a vezértengelyt tartó konzolt, valamint a beömlő és kiömlő szelepeket a rudazattal együtt. Egy hajtókar segítségével lassan működésbe hozható az egész mechanizmus, és minden részlete (a megfigyelő által megválasztott sebességgel) mozgás közben látható. A szerkezet tetején egy függőleges helyzetű henger található: az un. kataraktus. A kataraktus egy különleges hidraulikus fék, mely megakadályozza, hogy a rugó hatására lecsapódó szelep túl nagy dinamikus igénybevételt jelentsen, ami a szerkezet tönkremenetelét okozhatta volna. A gép kézzel mozgásba hozható. (Budapest, 1900, 600x1000x1750 mm, 60 kg). Ugyanez a mechanizmus nyomon követhető a Collmann-vezérlésű gőzgépmodellen (70.447.1.) is. Ez az egyik legszebb, komplett gőzgépmetszetünk. A gőzgépek valamennyi lényeges szerve (többnyire metszetelve) megtalálható rajta. Ideális a gőzgépek működésének általános bemutatására. A teljesség érdekében készítői még kondenzvíz-szivattyúval is ellátták. A modell kézzel mozgásba hozható. (1890, 650x850x1200 mm, 100 kg). Collmann-féle kikapcsolós szelepes vezérlése van továbbá az erőműi kisegítő gőzgépnek is (70.480.1.). Szelepes vezérléssel látták el Sulzer-rendszerű gőzgép modellünket is (70.498.1.). Feltalálói JOHANN JAKOB

20 és testvére SALOMON SULZER, a 19. század derekának világhírű svájci gőzgépkonstruktőrei. A gép háromhengeres tandem-compound rendszerű. A nagynyomású (azaz a legkisebb átmérőjű) hengere ún. új (1874-ben kialakított) Sulzer-vezérművel van ellátva, kisnyomású hengerei régi (1871 előtti időkben kifejlesztett) Sulzer-vezérművesek. Bár az eredeti gép hengerenként négy-négy (2-2-beömlő és 2-2 kiömlő) szeleppel volt ellátva, a modellről az alsó oldali (azaz kiömlő) szelepek hiányoznak. A modell kézzel mozgásba hozható. (1890-1900, 1360x1650x2850 mm, 350 kg). Az új Sulzer-vezérműben minden egyes szelephez két rúd nyúlik fel: az egyik nyitja a szelepet, a másik a szelep zárásáról gondoskodik. Mindkét rudat a gép főtengelyével kúpfogaskerekes kapcsolatban lévő vezértengelyre rögzített excenterekkel