Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)
Tanulmányok - Tóth Endre–Képes Gábor: Kiemelkedő műtárgycsoportok az Országos Műszaki Múzeum matematikatörténeti és számítástechnika-történeti gyűjteményéből
programbeolvasót és egy kiíróműként alkalmazott villamos írógépet. A programleolvasó (amely a kiállítások álmélkodó fiatal közönségét leginkább goffrisütőre emlékezteti) egy érintkező mező, mely a programtól függően bizonyos kombinációban földelhető. A programlap (egy nagy celluloid kártya) tehát meghatározza a gép számára a számítási műveleteket és a tárolókat, azok egymásutániságát. A billentyűzet kapcsolói a kiinduló adatok tízes számrendszerben való beadására szolgálnak, valamint egy külön billentyűzet van a mínusz jel, a tizedespont; illetve a számjegy végének jelzése céljából 9 . A kiíró egység a beadott adatok és eredmények automatikus rögzítésére szolgál, s önállóan is technikatörténeti emlék lenne, ha az első magyar nulladik generációs számítógépbe nem kerül beépítésre: egy 1927-es (sic!) Mercedes Elektra irodai írógép. A MESz-1 a laikus számára is hallatlanul érdekes gép. Aki nem tudja, hogy egy viszonylag ép állapotban megmaradt elektromechanikus számítógépnek milyen egyedi értéke van, az is elgondolkodhat rajta, hogy egy ilyen berendezésnek milyen feladatai lehettek (például: másodfokú egyenletek megoldására is használták). Természetesen nincs modern vizuális kijelzője és szövegkezelési feladatok megoldására alkalmatlan - de természetes-e ez egy tizenéves látogató számára? Talán érdekes lehet Kozma két levele, amelyek megírásának következménye lett ennek a múzeumi-, múzeumpedagógiai szempontból nagyon fontos gépnek a múzeumba kerülése. 1966. április 12-én a Vezetékes Híradástechnika professzora levéllel fordult a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályához, azzal a kéréssel, hogy a Műszaki Egyetemen felállított első magyarországi digitális jelfogós számológép lebontásához engedélyt kapjon. Az Akadémia szaktitkára, leveléből idézve a következő feltétellel adta meg az engedélyt: levelére hivatkozással és az ott közölt indokokra tekintettel az Osztály részéről hozzájárulok az akadémiai támogatásból épített jelfogós számológép leszereléséhez azzal, hogy azt megfelelően elcsomagolva egy esetleg létesítendő műszaki múzeum céljaira el kell raktározni. ..." Ennek a levélnek másolatát - amelyet a professzor aláírásával hitelesített - a saját levelével együtt megküldte a jogelődünk vezetőjének, Szilágyi Istvánnak a következők szerint: Minthogy 8 évi üzemeltetése után a számológép működésében hibák kezdtek mutatkozni, ezért - az Akadémia beleegyezésével szétszereltük. ... A berendezés jelenleg szétszerelve, egy laboratórium sarkában áll és amennyiben a Műszaki Múzeum igényt tart a berendezésre, szeretnők minél hamarabb elszállíttatni, mert a helyre hallgatói mérésekkel kapcsolatban van szükség. Ezért kérem szíves válaszát erre vonatkozólag. Egyben közlöm azt is, hogy a szétszerelt berendezést bármikor szívesen megmutatjuk. ..." A levél végén a professzor saját kezű aláírása szerepel. Szilágyi István intézetvezető az alábbiak szerint reagált: „Válaszolva folyó évi október hó 25-én kelt nb. soraira értesítem Professzor urat, hogy a jelzett digitális számológépet az Akadémia Műszaki Osztályának kívánsága szerint az Országos Műszaki Múzeum központi raktárában el fogjuk helyezni...."