Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Holló Szilvia–Barta Lajos: Csillagászati és földrajzi szemléltető eszközök gyártása Magyarországon a 19/20. sz. fordulóján

lehettek. A tantervekben egyre kisebb teret szenteltek a csillagászati alapfogalmak oktatásának, és ezért az égitestek tényleges bemutatása is háttérbe szorult. A Calderoni-cég ezeken kívül még számos oktató-szemléltető eszközt árusított a csillagászati-földrajzi szemléltetés céljaira (néhányat a későbbiekben még ismertetünk), többek között napórákat, ég- és földgömböket, különféle csillagtérképeket is. A magyarországi gyártás szorgalmazásával jelentős szerepet játszott nemcsak a tanszergyártás fejlesztésében, de az iskolák ellátása terén is. A Magyar Földrajzi Intézet Rt. működése A Calderoni-cég által forgalmazott földrajzi eszközök egyik legfőbb szállítója a „Kogutowicz és társa", utóbb „Magyar Földrajzi Intézet" néven részvénytársasággá alakult vállalkozás volt. Ezt a térkép-, földgömb- és szemléltetőeszköz-gyártó céget Kogutowicz Manó (eredetileg: Emánuel) alapította 1890-ben. Huszonöt éven át nemzetközi viszonylatban is jelentős térképkiadó cég volt, amely külföldi exportra is készített kartográfiai termékeket. Kogutowicz Manó a csehországi Zidlohovicében (akkori német nevén Seelowitz), lengyel származású családban született, 1851. december 21-én. A tullni katonai-műszaki főiskolán tanult. Katonai minősítésében kiemelték kitűnő nyelvérzékét és rajztehetségét. 1881 -ben egy fegyelmi vétség miatt kilépett a hadseregtől, egy év múlva Sopronban vállalt tanári állást. Itt készítette el, Jausz György földrajztanárral együtt, Sopron megye falitérképét, amely precíz és nagyon esztétikus kivitelével felkeltette a geográfusok és pedagógusok figyelmét. Rövidesen meghívták a budapesti Posner-féle nyomdai és kiadói vállalathoz, vezető kartográfusként [14]. Kogutowicz Manó nem mint térképész mérnök, hanem térképtervezőként és térképszerkesztőként tűnt ki. Nagyon szép kivitelű és pontos megyei, ország- és világtérképek, iskolai falitérképek és atlaszok sora került ki a kezéből. 1890-ben a bécsi Eduárd Hölzl-kiadó budapesti fiókvállalataként önálló térképkiadó céget alapított. Öt évvel később KOGUTOWICZ MANÓ ÉS TÁRSA, MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET néven teljesen önállósult. A „társ" fia, Károly volt, aki apjának 1908-ban bekövetkezett halála után átvette a vállalat irányítását. A cégalapítást elősegítette, hogy a magyar kultuszkormányzat és a földrajztudomány szakértői nagyra értékelték munkáját, a Vallás- és Közoktatásügyi minisztérium kölcsönnel is támogatta. A vállalat 1901-ben alakult át részvénytársasággá, MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET RT. elnevezéssel. Kogutowicz Manó már kezdettől fogva igyekezett a legjobb magyarországi szakembereket megnyerni az együttműködésre: elsősorban Lóczy Lajost (a Tudományegyetem földrajzi tanszékének professzorát, majd a M. Áll. Földtani Intézet igazgatóját), a csillagászat és földrengéstan nemzetközi hírű tanárát, Kövesligethy Radót, a jeles földrajztudós Cholnoky Jenőt, a néprajztudós Bátky Zsigmondot, a Magyar Statisztikai Hivatal igazgatóját, Thirring Gusztávot, valamint a történettudomány több, akkori hírneves képviselőjét (a történelmi térképek szerkesztésére). A részvénytársaság elnökségét utóbb (a földrajztudósként is kiemelkedő) Teleki Pál gr. - a későbbi miniszterelnök-