Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Holló Szilvia–Barta Lajos: Csillagászati és földrajzi szemléltető eszközök gyártása Magyarországon a 19/20. sz. fordulóján

vállalta. A tekintélyes szakemberek közreműködése nem kevés vonzóerőt jelentett a „fiatalabb nemzedék" tehetségesebb tagjai számára: Hézser Aurél, Littke Aurél, Pécsi Albert, Prinz Gyula és mások számára. Hozzájárult ehhez, hogy a részvénytársaság igazgatótanácsában helyet foglaló Cholnoky és Kövesligethy biztatták is legjobb tanítványaikat, hogy szemléltető-eszköz elgondolásaikkal, terveikkel keressék fel Kogutowiczot [11, 14]. Kogutowicz Manó személyében szerencsésen egyesült a műszaki pontosság, az esztétikai érzék - térképeinek mutatós kivitelében - a jó szervező képességgel és talán az üzleti tehetséggel is. Az utóbbi két tulajdonság sajnos nem mondható el utódáról, Kogutowicz Károlyról (1886-1948), aki vitathatatlan térképszerkesztői tehetsége mellett már kevéssé volt alkalmas a vállalkozás irányítására. Bár az 1910-es évek elején még több jelentős és értékes térképművel gazdagította a hazai földrajzoktatást és tájékoztatást, az első világháború alatt a vállalkozás vezetése kicsúszott a kezéből. Miután 1923-ban kinevezték a Szegeden létesített (egykori kolozsvári) egyetem tanárává, térképtervezőként már a Magyar Állami Térképészetszámára dolgozott. Az 1920-as évek elején a Magyar Földrajzi Intézet Rt. a részvénytöbbség megszerzésével a Franklin-kiadó érdekeltségévé vált. Igazgatótanácsában egyre kevesebb geográfus-kartográfus szakembert találunk, Teleki Pál is lemondott elnöki tisztjéről. Az intézmény az 1930-as években szinte csak nevének fenntartásáért küzdött, a részvényekért egyáltalában nem számoltak osztalékot. Végül is 1950-ben szűnt meg, és csak mint nyomdaüzem „Offset-nyomda" elnevezéssel működött tovább. A Kogutowicz-vállalatnak, Hl. a Magyar Földrajzi Intézetnek legfőbb termékei a különböző célú és jellegű térképek voltak, amelyek kivitelükben már a 20. sz. elején világszínvonalra emelkedtek. Összevetve más országok térkép-kiadványaival, túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy mind pontosságra, mind a kivitel - az adott térkép-típusnak megfelelő - szemléletességére nézve a legjobb német és angol térképekkel egyenértékűek és felülmúlják pl. az osztrák, olasz és francia munkákat. Az 1890. évi párizsi Világkiállításon több térképét aranyéremmel jutalmazták. Leggazdagabb az oktatást szolgáló térképek sora (ezek biztosították a cég legnagyobb bevételét!) -, de jelentős helyet kaptak kiadványai közt a földgömbök és az iskolai, Hl. tudománynépszerűsítő szemléltető eszközök is. Glóbuszok és szemléltető eszközök Nem tartozik szorosan vett tárgyunkhoz a térképek méltatása, annál inkább szólnunk kell az egyéb, főleg iskolai célú szemléltető eszközök kiadásáról. Ezek annál inkább megérdemlik figyelmünket, mivel nem egy közülük a mai oktatásban, Hl. tudomány népszerűsítésben is még helyet kaphatna. Ezeket egyébként - mint már említettük - a Calderoni-cégen át forgalmazták, és a két vállalkozás tevékenysége ily módon összefonódik. Az első magyar feliratú - de nem magyarországi készítésű - nyomtatott glóbuszok (Nagy Károly 1840-ben készült föld- és égtekéi) kiadása után félévszázaddal Kogutowicz Manó teremtette meg a magyarországi földgömbgyártást. Korábban