Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)

Tanulmányok - Holló Szilvia–Barta Lajos: Csillagászati és földrajzi szemléltető eszközök gyártása Magyarországon a 19/20. sz. fordulóján

vállalta. A tekintélyes szakemberek közreműködése nem kevés vonzóerőt jelentett a „fiatalabb nemzedék" tehetségesebb tagjai számára: Hézser Aurél, Littke Aurél, Pécsi Albert, Prinz Gyula és mások számára. Hozzájárult ehhez, hogy a részvény­társaság igazgatótanácsában helyet foglaló Cholnoky és Kövesligethy biztatták is legjobb tanítványaikat, hogy szemléltető-eszköz elgondolásaikkal, terveikkel ke­ressék fel Kogutowiczot [11, 14]. Kogutowicz Manó személyében szerencsésen egyesült a műszaki pontosság, az esztétikai érzék - térképeinek mutatós kivitelében - a jó szervező képességgel és talán az üzleti tehetséggel is. Az utóbbi két tulajdonság sajnos nem mondható el utódáról, Kogutowicz Károlyról (1886-1948), aki vitathatatlan térképszerkesztői tehetsége mellett már kevéssé volt alkalmas a vállalkozás irányítására. Bár az 1910-es évek elején még több jelentős és értékes térképművel gazdagította a ha­zai földrajzoktatást és tájékoztatást, az első világháború alatt a vállalkozás vezeté­se kicsúszott a kezéből. Miután 1923-ban kinevezték a Szegeden létesített (egykori kolozsvári) egyetem tanárává, térképtervezőként már a Magyar Állami Térképészetszámára dolgozott. Az 1920-as évek elején a Magyar Földrajzi Intézet Rt. a részvénytöbbség megszerzésével a Franklin-kiadó érdekeltségévé vált. Igaz­gatótanácsában egyre kevesebb geográfus-kartográfus szakembert találunk, Tele­ki Pál is lemondott elnöki tisztjéről. Az intézmény az 1930-as években szinte csak nevének fenntartásáért küzdött, a részvényekért egyáltalában nem számoltak osz­talékot. Végül is 1950-ben szűnt meg, és csak mint nyomdaüzem „Offset-nyomda" elnevezéssel működött tovább. A Kogutowicz-vállalatnak, Hl. a Magyar Földrajzi Intézetnek legfőbb termékei a különböző célú és jellegű térképek voltak, amelyek kivitelükben már a 20. sz. elején világszínvonalra emelkedtek. Összevetve más országok térkép-kiadványaival, túl­zás nélkül megállapíthatjuk, hogy mind pontosságra, mind a kivitel - az adott tér­kép-típusnak megfelelő - szemléletességére nézve a legjobb német és angol térképekkel egyenértékűek és felülmúlják pl. az osztrák, olasz és francia munká­kat. Az 1890. évi párizsi Világkiállításon több térképét aranyéremmel jutalmazták. Leggazdagabb az oktatást szolgáló térképek sora (ezek biztosították a cég legna­gyobb bevételét!) -, de jelentős helyet kaptak kiadványai közt a földgömbök és az iskolai, Hl. tudománynépszerűsítő szemléltető eszközök is. Glóbuszok és szemléltető eszközök Nem tartozik szorosan vett tárgyunkhoz a térképek méltatása, annál inkább szólnunk kell az egyéb, főleg iskolai célú szemléltető eszközök kiadásáról. Ezek annál inkább megérdemlik figyelmünket, mivel nem egy közülük a mai oktatásban, Hl. tudomány népszerűsítésben is még helyet kaphatna. Ezeket egyébként - mint már említettük - a Calderoni-cégen át forgalmazták, és a két vállalkozás tevékeny­sége ily módon összefonódik. Az első magyar feliratú - de nem magyarországi készítésű - nyomtatott glóbu­szok (Nagy Károly 1840-ben készült föld- és égtekéi) kiadása után félévszázaddal Kogutowicz Manó teremtette meg a magyarországi földgömbgyártást. Korábban

Next

/
Oldalképek
Tartalom