Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Tanulmányok - Vályi Katalin: Árpád-kori harangöntő gödör Szermonostor udvarán

4. ábra. Az eredeti öntőminta restaurált köpenye és a középkori harang újraöntött mása Tehát a fémolvasztó kemencéket is elbontották, hogy a forró bronzzal teli edényeket kiemelhessék. Az elbontott tégelykemencék roncsait később az öntőgödör betöltésébe hordhatták bele, ugyanis a járószinten nem maradt nyoma. A tégelykemencék és az öntőgödör között a korabeli járószinten helyenként a lecsöpögött bronz nyomait figyeltük meg. Ennél a munkafázisnál nagyon érdekes a hableszedő kendő említése, melynek anyagára nézve sajnos nincs utalás, és mi sem találtunk semmi erre utaló nyomot. 7. Amikor az érc a beömlő-csőben megmerevedett, a földet a gödörből ismét ki kellett lapátolni, és a formát hagyni kellett egy kissé lehűlni. Ezután a forma lesüllyesztésénél ismertetettel ellentétes, föld-alátöltögetős módszerrel kivették a formát a gödörből. Az oldalára döntött forma belsejéből éles vasszerszámokkal ki kellett az agyagmagot kaparni a teljes lehűlés előtt, nehogy a harang megrepedjen. Az újból függőleges helyzetbe állított formát hagyták most már teljesen lehűlni, s a külső köpeny összetörésével, az abroncsok leoldozásával megszabadították a harangot a forma maradványaitól. Végül éles kalapácsokkal leverték a harangra tapadt egyenetlenségeket. A szeri öntőgödörben megfigyelhettük, hogy a formát a gödör teljes mélységének csak a feléig emelték ki, s itt végezték el az agyagmag, az abroncsok és a köpeny eltávolítását. Ebben a mélységben az öntőformának több, mint 2000 töredékét szedtük össze. Voltak közöttük olyan töredékek is, amelyeken a formát körülfogó vasabroncsok, a 3,5-4 cm széles vízszintes és 3 cm széles függőleges vaspántok lenyomatai világosan kivehetők. Különösen jó állapotban maradtak meg az öntőminta alapzatát, azaz talpát képező, korong alakú tapasztás töredékei, és a ha-