Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)
Tanulmányok - Bartha Lajos–Holló Szilvia Andrea: Csillagászati és felmérő műszergyártás Magyarországon a 18. századtól a reformkorig
lönféle tudományos és oktató eszközöket készítettek, nem csak az előadások demonstrálására, de tudományos mérések céljaira; foglakoztak a mérnöki eszközök javításával is. Ebből a szempontból nagy jelentősége volt a budavári Palotából Pestre költöztetett Királyi Egyetem Filozófiai fakultásának keretében 1782-ben alapított „Mérnökképző intézet"-nek (Institutum Geométrico- Hydrotechnicum-nak). A földmérési gyakorlatokhoz nagy számú felmérő eszközre volt szükség, és ezek egy részét az egyetem mechanikusai állították elő. Már a nagyszombati Jezsuita Akadémián (Egyetemen) foglalkoztak csillagászati távcsövek készítésével. Ezek a kísérletek P. Kéry Borgia Ferenc S. J. (17021768) jezsuita fizikus nevéhez fűződnek. Kény foglalkozott a fény „természetével", és csillagászati észleléseket is végzett, pl. az 1729/30. évi üstökösről 6 ' 7 . Vélhetőleg csillagászati észlelések céljaira fogott hozzá tükrös távcsövek (reflektorok) előállításához. Az 1740-es években kezdett kísérletezni csillagászati távcsövek optikai (homorú) tükreinek készítéséhez szükséges fémötvözetek előállításával*. Sok próbálkozás után - amelyek során egyik kezét az izzó fém nyomorékká égette -, sikerült igen jó minőségű ötvözetet előállítania, és ezekből 3-6 láb (kb. 1-1,5 m) gyújtótávolságú, mintegy 8-15 cm átmérőjű homorú tükröt csiszolnia. Az általa csiszolt távcsövek alkothatták az Egyetem 1753-1755 közt felépült csillagvizsgálójának (a „Matematika torony"-nak) első felszerelését. Az egykori pécsi Liceum régi leltárából tudjuk, hogy az ott tervezett Matematikai torony számára is vásároltak 1770-ben Kény Ferenc hagyatékából egy kisebb, ún. Gregory-rendszerű tükrös távcsövet, és egy ugyanilyen szerkezetű nagyobb szögmérő kvadránst. Ezek a műszerek még az 1960-as években is megvoltak, bár már roncs állapotban. De Kény páter távcsövei külföldre is eljutottak. Egy korabeli jezsuita útinaplóból tudjuk, hogy a spanyolországi Cadiz egyetemének szertárában is őriztek - a híres angol és olasz műhelyek gyártmányai mellett - egy Kény-féle távcsövet 89 . Nagyobb számú, teljesen felszerelt távcső összeállításához Kénynek mesteremberek: lakatosok, bádogosok, asztalosok közreműködését is igénybe kellett venni, így nem túlzás arra gondolnunk, hogy a nagyszombati távcső készítő műhely egy optikai manufaktúra csírája lehetett volna. Kény jezsuita szerzetesként nem törekedett haszonra. Kérdés, hogy ha nem áll mögötte az egyetem anyagi háttere, életképes lett volna a műhely. Halála után nem volt folytatója kísérleteinek, ezért a távcsőgyártás megszűnt. Kény mellett kezdte meg működését Rössel Tamás jezsuita szerzetes majd világi pap, aki 1740 körül születhetett, 1765-ben került az Egyetemre, a csillagvizs* A 19. sz. közepéig a csillagászati távcső-tükröket jól csiszolható, fényezve nagy fényvisszaverő-képességű fém ötvözetekből készítették, mivel az egyébként kedvezőbb mechanikai tulajdonságú üveg felületét nem tudták tartós és egyenletes vékony visszaverő fémréteggel bevonni.
