Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Könyvismertetés - Bartha Lajos: Csaba György Gábor: Szentiványi Márton csillagászati nézetei a „Miscellenea”-ban

Csaba György Gábor: Szentiványi Márton csillagászati nézetei a „Miscellanea"-ban Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület, 1998. 76. old., 6 ábra Nagyon időszerű volt már, hogy valaki „felfedezze" ezt az érdekes és a maga korában nagy hatású jezsuita tudóst. Szentiványi Márton (1633-1705), a nagyszombati egyetem tanára, könyvcenzor és nyomda felügyelő, az egykor híres nagyszombati kalendáriumok szerkesztője egyike a magyarországi művelődés méltatlanul elfeledett alakjainak. Pedig még azt sem mondhatjuk, hogy egyszer-másszor nem hivatkoztak rá. Alakja, munkássága, világnézete azonban sehogyan sem fért a politika diktálta irányzatos művelődéstörténetbe. Ám gyanítható, hogy írásait azok sem ismerték alaposabban, akik nevét mégis felemlegették. Ezért is örömmel fogadhatjuk Csaba György kis munkáját, amelyben Szentiványi számos, latin nyelven írott értekezésének csillagászati fejezeteiből közöl válogatást, magyar fordításban. Ezek a részletek azért is érdekesek, mert fényt vetnek Szentiványi, és általánosságban a jezsuita tudósok felfogásáról, a világrendszerekről, a világmindenségről. Szentiványi harminc éven át szerkesztette a nagyszombati nyomdában megjelenő híres Kalendáriumot, amelynek nem csak számolását végezte, de az olvasók okulására szolgáló cikkeket is ő írta. Szinte minden tárgyról írt, a csillagászattól kezdve a méhészetig. Az akkori „művelt nagyközönség" (vagyis a latinul értő tanultabb olvasók) számára készült írásoknak nagy sikere lehetett, ezért a legfontosabbnak tartottakat, három vaskos kötetbe gyűjtve, önálló műként is kiadta. így keletkezett a háromkötetes „Curiosa et selectiora variarum scientiarum miscellanea", amelyet manapság röviden „Miscellanea" címen emlegetnek. Minden kötet három részre oszlik, az egyes részek tíz-tíz tanulmányt tartalmaznak (de az egyes fejezetek is önállónak felfogható alfejezetekre oszlanak). Ezek a cikkek érdekesen mutatják Szentiványi Márton tág érdeklődési és ismeretkörét, de nagyon eklektikus felfogását is. A kötetek sikerét jelzi, hogy több ízben is újra kinyomtatták. A Miscellanea első kötete tartalmaz csillagászati írásokat. Ezekből közöl válogatott fordítást Csaba György. A fordítások szépek, pontosak és - megítélésem szerint - szöveghűk. Az alábbi témákról olvashatunk bő részleteket: Kozmográfiai tanulmány (Mi a világ és annak rendszere) - Fizikai-matematikai csillagászati tanulmány (A csillagokról, a Napról, a nóvákról, az üstökösökről) - Asztrológiai tanulmány - Az üstökösök természetéről és tulajdonságairól - Matematikai-kronológiai tanulmány. A fordítások nagy része a teljes latin szöveg túlnyomó részét tartalmazza (valóban csak kevéssé jelentős részletek maradtak ki). A fordító igyekezett a korhű kifejezési módokat megörökíteni, de erőltetettség nélkül. A könyv két részből áll: a 21 oldalnyi bevezetésből, és a Szentiványi szövegét tartalmazó 54 oldalnyi fordításból. A fordítás szövegét néhány magyarázó lábjegyzet egészíti ki, a szövegben előforduló szakmai részletek megvilágítására, III. az ott említett személyek ismertetésére.