Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

TANULMÁNYOK - Gjurov Viktor: Egy elfelejtett térképész – Kanitz Fülöp Félix, a „Balkán Kolumbusza”

ponton volt, hogy fel kell szabadítani a bolgárokat a konstantinápolyi patriarchátus uralma alól, és azt ajánlotta a szultánnak és a patriarchának, hogy ismerjék el a bolgár egyház önállóságát, amely 1872. február 22-én megtörtént. Kanitz Félix az Alig. Zeitung 1872. február 23-i számában is megemlékezik és örömmel közli, hogy a bolgár egyház felszabadulása immár szultáni fermánnal befejezett tény lett. Négy évre rá Bulgáriában kitört az általános felkelés, amelyet a törökök vérbe fojtottak. Kanitz Félix ekkor különböző újságokban megjelent cikkeivel igyekezett Nyugat-Európa figyelmét felhívni a bolgár földön történtekre. Mivel a politikai alkudozások nem hoztak sikert, ezért Oroszország 1877. április 24-én hadat üzent a Török Birodalomnak. A háborút az 1878-ban megkötött San Stefanó-i békeszerződés zárta le. Amikor a háború kitört, az európai újságok a bolgár népet, a nép törekvéseinek jogosságát, magát a harcok színtereit Kanitz Félix munkái alapján ismertették. Maga Kanitz Félix is igyekezett a háború ideje alatt tájékoztatni a magyar olvasókat folyamatosan a háborúról, illusztrációkkal a képes hetilapokban, így például a Vasárnapi Újságban, Háború-Krónikában, Magyarország és Nagyvilágban, Képes Néplapban is. Kanitz Félix az etnográfus Kanitz Félix utazásai során megállapította, hogy habár a török elem volt az uralkodó Bulgáriában, már hanyatlott számbelileg és gazdaságilag is, annak ellenére, hogy hiába próbálták a bolgárokat elnyomni. Megfigyelései alapján megállapította, hogy a bolgárok a legjobb földművelők. Öntözőrendszerükkel, az ún. bolgárkerékkel vezetik a folyó vizét a megművelt területekre. Szintén nagy a bolgárok kézügyessége és ezzel összefüggésben az ipari képességük is. Saját találmányú szövőszékeik, szép kerámiájuk, művészi faragványaik. A víz alkalmazását a következőképpen írja le könyvében: „...Itt vodenicát (vízimalmot) kellett hajtania, más helyen bőr feldolgozására kényszerítették. A bőrt hat méter magasságból alázuhanó hatalmas vízsugár egy forgó óriási facsészében mindenütt egyenletesen puhította meg. Ennek az elmés, az egyszerű hegyilakók által kigondolt szerkezetnek a neve „valenica". Mindjárt emellett egy más, sokkal összetettebb vízművet láttam, kisebb és nagyobb, függőleges és vízszintes hajtókerekeket, amelyeknek fogazata óriási tölgyfalapátot mozgatott, amely a patak felett kis kunyhóból odatartott gyapjút erősen átkallózta. Eleget utaztam Szerbiában, de ott sehol se láttam ezt a gépkészítésre és iparosságra való képességet, ami Bulgáriában általános."

5 A bolgár nép építészeti tehetségét is csodálta Kanitz Félix utazásai során. Ilyen építmény volt a bélai Jantra híd. Ez a híd 9 méter széles 12 ívével bá-