Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)
TANULMÁNYOK - Gjurov Viktor: Egy elfelejtett térképész – Kanitz Fülöp Félix, a „Balkán Kolumbusza”
mulatba ejtette az utazót. A híd építőjével való találkozását könyvében így írja le: „...Ott ült a han nagy szobájában Ficsoglu Nikola, egy egyszerű bolgár ember, aki sem ruházatában, sem egyébként nem különbözött a legegyszerűbb falusi emberektől. Ez az ember, aki semmiféle iskolát nem járt, a Török Birodalom legtökéletesebb hidrotechnikai munkáját végezte el, ami kiváló technikusoknak is becsületére vált volna". 6 Utazásai során hatalmas ipari életet figyelt meg Kanitz Félix. Különösen Gabrovó környékén. A trevnai völgyben 100 kovács volt, akik csak patkót, 40 „bradvár", akik fejszét, sarlót, 12 késes, akik kést és 30 kádár volt, akik hordót készítettek. Ugyanezen a vidéken, mint Bulgária egyéb helyein is, kiváló fametsző mestereket talált, akiknek művei a nagyvilágba is eljutottak. Igen fontosak Kanitz Félixnek ezen megfigyelései, mivel az ő adatai adtak teljesen tiszta képet Európának Észak-Bulgária nemzetiségi viszonyairól. Minden városban és faluban, amelyeket érintett utazásai során, megszámolta és feljegyezte a város lakosságának nemzetiségi összetételét. A nagyobb városokban, mint például Vidinben, azt figyelte meg, hogy csak kis létszámban voltak törökök. Itt ezen a helyen a török helyőrség katonáit is beleszámolta, de így is a bolgár lakosok száma legalább háromszorosa volt a törököknek. Etnográfiai téren elődje, barátja, Lejean francia konzul tanulmánya volt az első komoly munka. Ő sarkállta és biztatta Kanitz Félixet, hogy gyűjtse az adatokat. Mint a földrajzi térképeknél, itt is nagyon sok munka várt az utazóra, hiszen ezen is több adatot kellett kijavítania. Az ő adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a múlt században Timok volt a nyelwálasztó határ szerbek és bolgárok között. Ezzel az utazó megdöntötte azt az állítást, hogy szerbek lakják túlnyomó részben ezt a területet. Nagy alapossággal és megfigyeléssel rajzolta meg és küldte el különböző lapokba a bolgár nép mindennapjainak életét ábrázoló rajzokat és népének arcvonásait. Etnográfiai térképeiért, amelyeket a párizsi és orosz kongresszuson mutatott be Kanitz Félix, nagyon sok elismerést kapott. Ezek a térképek segítettek a bolgár népnek, hogy Európa figyelmét még jobban felkeltsék. Hiszen ezekből derült ki az, hogy annak ellenére, hogy a törökök leigázták a bolgár népet, akkor már több mint 300 éve a nemzetség nem tűnt el az idők süllyesztőjében és jogosan kéri Európa segítségét, hogy lerázhassa magáról az elnyomást. Kanitz Félix „A dunai Bolgárország és a Balkán" c. műve Csak 1875-ben kezdheti sajtó alá rendezni fenti művét. Elsősorban a bécsi bolgár kolónia támogatta Kanitz Félixet ebben. Ennek tagjai jómódú, művelt kereskedők voltak, akik a „Napredak" egyesületet alakították meg.
