Technikatörténeti szemle 23. (1997-98)

TANULMÁNYOK - Palló Gábor: Német–magyar kapcsolatok a XX. századi természettudományban

ban játszott szerepe miatt a fizikatörténet egyik hírhedt személyiségévé vált, ez azonban nem változtat elismerendő tudományos teljesítményein.

18 A magyar tudósok eredményeiket a centrumban is közzétették, de persze hazájukban is. Egyszerre dolgoztak a lokális, perifériális piac számára és a tudományos világ centruma számára. Ezt annál is inkább megtehették, mert sem szellemi, sem anyagi tekintetben nem alakult ki áthidalhatatlan távolság a két régió között. A korszakban épült laboratóriumok, kivált a kémiában, eleget tettek a kor követelményeinek. Ugyanakkor alapvető feladatként jelentkezett a nemzeti tudomány létrehozása is. Egyebek között ennek folyományaként jöttek létre a magyar nyelvű tudományos orgánumok, szervezetek, különféle társaságok. A német minta nagyrabecsülése azonban minden elemben megmutatkozott, mások mellett abban, hogy egészen 1945-ig az MTA külföldi tagjai között legnagyobb számban német tudósok szerepeltek. Másrészt pedig abban, hogy számos, kevésbé előkelő, ám szintén jelentős szerepet játszó magyarországi szervezet kifejezetten a németországi mintát követve jött létre. Ezek közül az egyik legrégibb talán a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései, amelyek 1841-ben kezdődtek

19

, de ilyen volt például a tudománynépszerűsítő céllal, 1899-ben létrejött Uránia Magyar Tudományos Egyesület is, amely deklaráltan a berlini szervezetet követte, nevét is innen kölcsönözte.

20 A személyi kapcsolatok itt bemutatott mintája csak a kiemelkedő eredményeket elért tudósokra vonatkozott, ám számos jel arra mutat, hogy a hierarchia alacsonyabb fokán is hasonló jelenségek tapasztalhatók. Tekintetbe kell azonban venni, hogy professzionális tudós csak igen kevés élt ez időben Magyarországon, minthogy a XX. század elejéig mindössze két egyetem és egy műszaki egyetem működött, és ezek személyzete is igen kis létszámú volt. 4. Új jellegzetességek a XX. században A XX. században bekövetkezett rohamos tudományos fejlődés és a drámai történelmi események merőben új fejleményeket hoztak a vizsgált kapcsolatrendszer terén is. Időszakunkban a változások még nem érintették a kapcsolat fentebb definiált lényegét, nevezetesen, centrum-periféria jellegét. Ebben csak a második világháborút követő periódus után következtek be döntő fejlemények, miután a tudományos centrum áthelyeződött Amerikába, és közben kiépült egy új tudományos világ a Szovjetunióval a centrumában. Ez azonban már nem tartozik itteni témánkhoz. A XIX. században kialakult viszonyrendszer kognitív síkon éppúgy érintetlen maradt, mint institucionális szempontból. Nem pártolt át a magyar tudósok figyelmének fókusza Németországról sem a rivális Franciaországra, sem