Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Michelberger Pál: Műszaki fejlődés, mérnökképzés, európaiság

sített piacán értékesíthették tudásukat. Ezen az egyesített közép-európai piacon a vasútépítés, a malomipar és mezőgazdasági gépgyártás feladatainak megoldása nagyrészt a magyar szakemberekre várt. Az egyesített piac területén a szakemberek, tapasztalatok és termékek szabadon áramolhattak. Röviden szólva a kiegyezés - korát megelőzően -, kisebb léptékben megvalósította az Egyesült Európát. Természetes következtetés (és ezzel az ország túlnyomó többsége, kormányzó pártok és ellenzékiek egyetértenek), hogy a magyar gazdaság föllendítése, a fényoldal előtérbe kerülése csak az Európai Unió keretében valósítható meg. Külön szervezetek foglalkoznak a csatlakozás jogi, politikai és gazdasági feltételeinek kidolgozásával, és nyilvánvaló, hogy egy rövid előadás keretében aligha lehet bemutatni ezt a bonyolult bürokratikus folyamatot. E csatlakozási folyamattal kapcsolatban három alapvető kérdést kell megválaszolnunk: a) Mi az Európai Unió célja és érdeke egy esetleges bővítésnél? b) Milyen különleges természeti adottságaink vannak, melyet a csatlakozás során értékesíthetünk. c) Mit kell tennünk elsősorban a csatlakozás elősegítésére? ad. a) Az Európai Unió bővítése nem szimpátia, vagy jóindulat kérdése, hanem politikai és főleg gazdasági érdeken alapul. Az EU versenye a kelet-ázsiai és az amerikai gazdasági közösségekkel megköveteli az EU piacának bővítését. Hazánk 10 millió lakosa aligha jelent számottevő piacbővülést bármilyen szintű fogyasztás esetén sem. Az igazi piacbővülést Ukrajna, Oroszország és a teljes Balkán bekapcsolása (nem okvetlenül tagként, de kereskedelmi partnerként mindenképp) jelenti. Ebből a gondolatmenetből következik az a rideg tény, hogy hazánk az EU számára főleg geográfiai helyzete miatt értékes, mint a kereskedelmi áruk közvetítését lebonyolító tranzitország. Ha erre a tranzit szerepre nem készül fel, akkor Ukrajnába és Oroszországba Lengyelországon keresztül, a Balkánra pedig Horvátországon keresztül fogják az árukat és információkat szállítani. A hazai tranzitközlekedés (beleértve a hajózást, vasúti- és közúti közlekedést valamint a repülést is) fejlesztése, a pályák, járműparkok, javítóés karbantartó hálózatok, infrastruktúrák, kiegészítő szolgáltatások, logisztika és informatika kiépítése és világszínvonalra emelése elengedhetetlen az EU csatlakozás megalapozásához. Erre a programra felfűzhető az ipar fejlesztése, a foglalkoztatáspolitika, sőt a jogalkotás folyamata is (hasonlóan mint a múlt század vasútépítése magával húzta az építőipar, gépipar, vaskohászat, hírközlés stb. fejlődését). A közlekedési és informatikai hálózat kiépítettsége