Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Michelberger Pál: Műszaki fejlődés, mérnökképzés, európaiság

alapvetően befolyásolja a gazdasági fejlődést, melynek csattanós bizonyítéka, hogy a nyugati működő tőke addig telepít gyárakat Magyarországon, ameddig az autópálya hálózatunk van (Dunántúl, Duna-Tisza köze Kecskemétig). E tranzitfeladat számos eleme kiépült, vagy épülőben van (pl. a záhonyi vasúti átrakó pályaudvar, a kombinált, vasúti-közúti fuvarozáshoz szükséges fogadóállomás stb.). A magyar gazdaságpolitikának talán legstabilabb eleme a közlekedéspolitika, melyet kormányoktól függetlenül, valóban szakmai szempontok alapján dolgoztak ki és valósítanak meg. Egyetlen kifogásolható eleme a megvalósítás lassú üteme, melyet az európai integráció igényei helyett a magyar pénzügyi lobby rövid távú szemlélete korlátoz. ad. b) Az ország természeti kincsekben szegény, a tranzitforgalomban értékesíthető földrajzi helyzetünk mellett éghajlati és talajadottságaink használhatók ki a gazdasági életben. Jelenleg ugyan az EU mezőgazdasági túltermelés okozta válságokkal küzd, hosszabb távon azonban az élelmiszertermelés (és különösképpen a jó minőségű élelmiszertermelés) jól értékesíthető termékekkel léphet piacra. Az élelmiszertermelés azonban nem korlátozódhat a mezőgazdaságra és annak hagyományos termékeire. A termékeket fel is kell dolgozni, tartósítani, csomagolni és szállítani is kell a fogyasztóhoz. Ez a széles értelmezésű élelmiszertermelés - hasonlóan a közlekedés tág értelmezéséhez - a hagyományos mezőgazdaságon és élelmiszeriparon kívül feladatokat ad a vegyiparnak, gépiparnak, közlekedésnek is. Sajnos, az agrárpolitikánk azonban korántsem olyan folytonos és egyirányú, mint a közlekedéspolitika. Az agrárpolitikánk minden kormányváltozásnál (esetenként egy kormányzati cikluson belül többször) megváltozik és ezzel teljes bizonytalanságban tartjuk a mezőgazdasággal foglalkozókat. Pedig a múlt századvégi agrárpolitika (ha a negatív feudális birtokviszonyoktól eltekintünk) a malomipar és mezőgazdasági gépgyártás területén következetességével a magyar gazdasági fejlődés alapja volt. Új, átgondolt, hosszú távú és széles értelmezésű agrárpolitikát kell kidolgozni politikusainknak, melynek egyes elemei elszórtan megtalálhatók a különböző pártprogramokban, akadémiai tanulmányokban. Átfogó, a jövő évszázad gazdasági fejlődését megalapozó, az EU várható szükségleteiből kiinduló programról azonban nincsen tudomásom. ad. c) Mind a közlekedés, mind az élelmiszertermelés fejlesztésében magunkra vagyunk utalva. Sem a tervezésben, sem a megvalósításban nem szá-