Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Michelberger Pál: Műszaki fejlődés, mérnökképzés, európaiság

2) Mit jelent számomra az európaiság és ennek milyen következményei lehetnek a magyar mérnökképzésben? Tekintsük az első kérdéskört, a magyar gazdasági élet és műszaki fejlődés jelenlegi helyzetét és várható alakulását. A magyar gazdaságban fény és árnyék egyszerre és huzamosan együtt van jelen. Ez volt a rendszerváltás előtti időszakban és ez mutatkozik meg a rendszerváltás után is. Legfeljebb a korábban fényes eredménynek minősített oldal mára árnyékká vált, és más esetben fordítva a korábbi árnyékoldal fénybe került. Néhány, különösen szembetűnő fény-árnyék párt érdemes azonban a jelenlegi gazdasági életből felsorolnunk: FÉNY •Megjelenésünk a nyugati piacokon. •Új, modern iparágak feltűnése •A világgazdasági arányokhoz igazodó ipari struktúrák megjelenése. •Korszerű termékek, technológiák behozatala. •Fegyelmezett, előírt minőségű és áru, határidőre való termelés megvalósítása. ÁRNYÉK •Piacvesztés keleten. •A hagyományos területeken termelés-visszaesés, vagy teljes megszűnés, esetenként csődhelyzet kialakulása. •Egyes iparágak vezető pozíciójának elvesztése. •Nincs szükség magyar szellemi munkára. •A nyugati cégekkel való kooperációban csupán részfeladatok megoldását bízzák ránk, ami ún. modern rabszolgasághoz vezet. Bár fény és árnyék párokról beszéltünk, a köztudat elsősorban az árnyékos oldalt érzékeli és nosztalgiával emlékszik Szabadváry professzor előadásában említett XIX. század végi, illetve XX. század eleji fényes eredményekre, nagy műszaki alkotókra. Úgy vélem, hogy a jelenkor mérnökei nem tehetségtelenebbek, nem képzetlenebbek a kiegyezés korában dolgozó mérnököknél. Miből adódik akkor a két korszak eredményessége közti kétségtelenül meglévő különbség? A kiegyezés korának mérnökei az Osztrák-Magyar Monarchia nagy egye-