Technikatörténeti szemle 22. (1996)

KRÓNIKA - Gajdos Gusztáv: „Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon” millecentenáriumi kiállítás

Sztoczek József lett. A József Műegyetem ettől fogva, ellentétben a tudományegyetemekkel, már magyar nyelvű oklevelet adott ki. A Műegyetem 1871/1872-es tanévét még Budán, a Várban nyitották meg. Párhuzamosan azonban megtették a szükséges intézkedéseket a József Műegyetem Pestre költöztetése érdekében. 1882/1883-ban elkészült a Műegyetem első saját otthona a pesti Múzeum körúton. Az új épület elkészülte után, 1884. május 21-én Ferenc József király meglátogatta a „díszes épületet" és megtekintette „fényes berendezéseit". A Műegyetem 5 osztályra tagozódott: építészi-, gépészmérnöki-, mérnöki-, vegyészi szakosztályra és egyetemes osztályra. A Műegyetem XIX. századi fejlődését, az oktatómunkát fotók, oklevelek, könyvek, emlékérmek egyéb muzeális tárgyak szemléltették a kiállítás látogatói számára. 1901-ben a József Műegyetem megkapta a mérnöki doktorrá („doctor rerum technicarum") avatás jogát. 1902-1909 között készült el a lágymányosi épületcsoport a Duna partján. A központi épületet a Műegyetem tanára, Hauszmann Alajos tervezte. A József Műegyetem tanárai, professzorai tudományos eredményeikkel és műszaki alkotásaikkal hozzájárultak Magyarország tudományos hírnevének növeléséhez. Oktató- és kutatómunkájuk jelentős ipari gyakorlattal párosult, amelynek eredményeképpen több találmányuk és szabadalmuk valósult meg. Bánki Donát, Zipernowsky Károly, Wartha Vince és mások jelentős nemzetközi sikereket értek el. A kiállításban a technikai fejlődést jelezte pl. a tablók előtti lábhajtásos eszterga- és fúrógép, a Műegyetemen demonstrációs célra használt, az amerikai A.K. Ftider 1870-es szabadalmát megtestesítő körtolattyús vezérlés metszett modellje. A századforduló technikáját jelentette a Műegyetem Csonka-műhelyében (Bp., Múzeum krt. 6.) készült, demonstrációs célú Ottó-féle gázmotor részben metszett modellje, a Bánki-féle petróleum motor rajza, a Bánki-Csonka féle porlasztó, a világ első karburátora. A látogató megtekinthette a Bánki-rendszerű, kettős átömlésű, akciós vízturbina modelljét, az eredeti Bánki-féle áramlástani idomokat. 1934-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem név alatt egyesítették a József-Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, Pázmány Péter Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karát és az Állatorvosi Főiskolát. Ezen egyesítés kapcsán jelent meg a Műegyetem hallgatóinak fekete keretes „gyászjelentése", mely a kiállításban is megtekinthető volt. Az új egyetem az ország legnagyobb egyetemévé lett a maga 98 tanszékével. Az egyesített egyetem az 1934/1935-ös tanévben 5 karral kezdte meg