Technikatörténeti szemle 22. (1996)

KRÓNIKA - Gajdos Gusztáv: „Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon” millecentenáriumi kiállítás

működését (Mérnök és építészmérnöki kar, Gépész- és vegyészmérnöki kar, Bánya-, kohó- és erdőmérnöki kar, Mezőgazdasági és állatorvosi kar, valamint Közgazdaságtudományi kar). A József Műegyetem hallgatóinak száma 1900-ben, 1914-ben és 1919/1920 táján ért el egy-egy időszaki maximumot á századfordulót követően. A XX. század első felében működött Pattantyús-Ábrahám Géza professzor, mérnök generációk nevelője, a „Pattantyús-iskola" megteremtője. Zipernowsky Károly számos találmány megalkotója az ipari tevékenység után, 1893-ban a budai Műegyetemen létesült Erősáramú Elektrotechnikai Tanszék vezetője lett. Intézetét kísérleti és mérőberendezésekkel látta el. 1924-ben ment nyugdíjba, 32 évi oktatói-kutatói működés után. A két világháború között a műegyetemi kutatómunkát, kölcsönösség alapján, a hazai ipar vezető cégei is támogatták. Ebben a kémiai és elektromossággal foglalkozó tanszékek jártak az élen. Verebély László 1906-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet, majd Amerikában, az első európaiként, villamosmérnöki oklevelet kapott. Verebély László 1929-1957 között a Műegyetem Villamosművek Tanszékének tanáraként dolgozott. Az országos egységes villamosenergia-hálózat megtervezése, az első nagy, hazai-, a Bánhidai Erőmű építése és a Budapest-Hegyeshalom közti vasút villamosítása Verebély nevéhez fűződik. 1904. szeptemberére elkészült a József Műegyetemen az új Kémiai Pavilon, s így az 1904/1905 tanévben e tárgy előadásait már itt tartották meg. 1938-ban kezdte meg működését a Műegyetemen a Textilipari Tanszék, melynek alapítását és felszerelését a Goldberger Textilgyár finanszírozta. 1939-ben az ipar anyagi támogatásával létrejött a Mérnöki Továbbképző Intézet a Műegyetemen. Bemutatásra került a kiállításban Zemplén Géza munkássága is. Zemplén pályája elején 1905-1906 között a selmeci Bányászati és Erdészeti Főiskolán tanított, majd Berlinben, Emil Fischer mellett dolgozott. 1913-ban kinevezték a budapesti Műegyetemen, az országban elsőként felállított Szerves Kémia Tanszék tanárának, melyet több mint 40 éven át vezetett. Erdey László 1950-től a Budapesti Műszaki Egyetem Általános Kémiai Tanszékének tanára lett. Itt kezdte meg a széles körű és az analitikai kémiában világszerte elismert tudományos kutatómunkáját. Az időszak technikai fejlődését jelezte a kiállításban a Zipernowsky-DériBláthy féle 1885-ös magtranszformátor, a Winkler-féle gázfejlesztő (1930), a Mc Leod-manométer (1940), a BME Általános Kémiai Tanszékén használt 1963-as elektronmikroszkóp. Bay Zoltán a budapesti Műegyetem atomfizikai professzora volt 1938-1948 között, majd 1948-1955 között a washingtoni George Washing-