Technikatörténeti szemle 22. (1996)

KRÓNIKA - Gajdos Gusztáv: „Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon” millecentenáriumi kiállítás

1905-től a selmeci intézmény új neve Bányászati és Erdészeti Főiskola lett, s a tanulmányi időt 4 évre emelték. Az oktatás 20 tanszéken és 4 szakon (bánya-, vaskohó-, fémkohó- és erdőmérnöki) folyt. 1918-ban elrendelték a főiskola értéktárgyainak Selmecbányáról Sopronba történő átszállítását. 1918. ápr. 28-án megkezdődött Sopronban az oktatás egy volt katonai iskolában. 1922-ben a főiskola új neve Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola lett. 1934-ben a soproni főiskolát, a budapesti József Műegyetemet és más felsőfokú intézményeket egyesítették József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néven. A soproni főiskola 3 kara beolvadt Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar néven. Az egyesített intézménynél a tanszékek száma 27 volt, s e tény azok irányíthatóságát megnehezítette. A kiállítás második részében volt megtekinthető az Institutum Geométrico Hydrotechnicum megalapításával, a Műegyetem fejlődésével, alkotó professzoraival kapcsolatos muzeális anyag. 1782-ben II. József engedélyezte a pesti egyetem bölcsészeti karán belül az első egyetemi színvonalú mérnökképző intézet, az Institutum Geométrico Hydrotechnicum létrehozását. Az alapító iratban olvasható: „Mivel általában igen nagy szükség van a földmérő, vízépítő és mechanikai tudományokra, de különösen a Magyar Királyságban és csatolt tartományaiban ahol az elmúlt századok annyi háborúja és viszontagságai után a birtokviszonyok igen zavarosak, igen nagy vidékek víz alá kerültek vagy mocsarakká alakultak, a malomgátak rosszul vannak építve, a közutak elhanyagoltak, nyilvánvaló fenti tudományok oktatásának szükségessége." Az itt tanuló földmérő-, víz- és útépítő mérnökök 3 év, valamint a szigorlatok után egyetemi oklevelet kaptak, s „geometer approbatus"-nak nyilvánították őket. Az intézmény e formában 1850-ig működött, s 1.141 mérnöki oklevelet adtak ki. Itt végzett, pl. Vásárhelyi Pál, Beszédes József és Petzval József is. 1846-ban megnyitották a pesti József Ipartanodát, mint önálló műszakigazdasági tanintézetet 7 tanszékkel és 3 osztállyal (gazdászati, kereskedelmi és műtani, azaz műszaki). A megnyitó ünnepségen gróf Széchenyi István is részt vett. Az oktatás 1 év előkészítő és 2 év rendes tanulmányi időből állt. 1850-ben az Institutum Geometricumot régi formájában megszüntették és az Ipartanodához csatolták. 1856-ban az intézményt az osztrák politechnikumok rangjára emelték Joseph Polytechnikum néven. 1860-ban visszaállították a magyar nyelvű oktatást, s ettől az időtől József Műegyetemnek nevezték. Az 1871/1872 tanévben Eötvös József kultuszminiszter törvény javaslata alapján egyetemi rangra emelték az intézményt, melynek első rektora