Technikatörténeti szemle 22. (1996)

KRÓNIKA - Gajdos Gusztáv: „Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon” millecentenáriumi kiállítás

A kiállítás első nagyobb egységeként volt látható az 1735-ben, a III. Károly király által létrehozott Selmecbányái bányatisztképző iskola (Bergschule), ill. a Mária Terézia királynő rendeletére 1763-1769 között átszervezett selmeci Bányászati Akadémia (Bergakademie) alapításával, fejlődésével, az első oktatókkal (N. J. Jacquin, N. Poda, Ch. Delius, Ruprecht Antal, Mikoviny Sámuel) kapcsolatos emlékanyag. A semlecbányai tanulmányi érmek egyben a fémbányászat-, földmérés-, a kohászat- és a pénzverésoktatásnak is emléket állítottak. Már a selmeci bányatisztképzőben volt gyakorlati laboratóriumi oktatás, melynek színvonala később, az akadémia időszakában tovább fejlődött. Az 1794-ben, a Párizsban alapított francia mérnökképző főiskola, az École Polytechnique a selmeci oktatási módszert átvette. A selmeci akadémia egyik épületében, a Krecsmáry-házban 1764. szept. 1-jén kezdte meg előadásait N. J. Jacquin, a selmeci tanintézet első tanára, a kohászat-kémia-ásványtan tanszékvezetője. A kiállítás bemutatta azt is, hogy időközben megszületett Segner János András vízikereke, a vízturbina őse, melyet malmok, olajütők, érczúzók hajtására használtak. Kempelen Farkas megszerkesztette a török bábuval működő sakkozó „automatáját", melyet több királyi udvarban bemutatott. 1769ben Kempelen beszélőgépét is csodálta a császári udvar Bécsben, amikor az megszólalt: „Venez Madame, avec moi a Paris!" (Asszonyom, jöjjön velem Párizsba!). A látogató megtekinthette A.F.C. Marsigli olasz hadmérnök helyszíni felmérések alapján készült rajzát, mely a XVII. század végi selmeci bányászati technikát mutatta be. A tablók előtt látható volt a nagyméretű Hell József Károly-féle, 1733-ban megszerkesztett atmoszferikus gőzgép M = 1 : 10 léptékű modellje. 1846-tól a selmeci akadémia új neve Bányászati és Erdészeti Akadémia lett, a tanszékek száma pedig 3 helyett 6-ra változott. Most már két képesítést, bányászati (-kohászati-pénzverészeti) és erdészeti oklevelet lehetett szerezni. 1867-ben magyar állami intézménnyé vált az akadémia és 1868-1872 között bevezették a magyar nyelvű oktatást. 1894-től a selmeci akadémia oklevelein a szakképesítést pontosítva tüntették fel: oki. bánya-, oki. fémkohó- és oki. vaskohómérnök. A kiállítás jelezte a XIX. századi, hazai technikai fejlődést: pl. a Széchenyi Lánchíd megépítése, a Petzval-féle, a világ első fényerős portréobjektívjének megalkotása 1840-ben, az Európában először pneumatikus alapozási módszerrel 1858-ban megépült 2 vágányú vasúti Tisza híd, az európai kontinens első, az 1896-ban átadott földalatti vasút, s az ugyanezen évben Budán a Lánchídnál elkészült Várhegy-alagút.