Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Akadémiai székfoglaló előadás (1996. szeptember 17.) - Szabadváry Ferenc: Magyar tudománytörténeti tabló, előtérben a kémia

később kialakult konfliktusnak. Nehéz okát találni annak, hogy miért buktak meg az egyetemek nálunk, éppen Magyarország történelmi fénykorában! Magyarországon Zsigmond és Mátyás alatt valóban beköszöntött a nyugati, a reneszánsz kultúrája és művészete. Tudjuk számos külföldi neves művész, író és technikus járt és tartózkodott és alkotott országunkban, főleg a királyi meg a püspöki udvarokban. Úgy tűnik azonban, hogy hatásuk is csak ezekre terjedt ki. A középkor nagy találmányai rendre megjelentek. Fogyasztottunk már cukrot, volt puskaporunk, puskánk és ágyúnk, ismertük az ásványi savakat, vízikerekek hajtották a malmok jó részét. Egyes templomaink tornyán toronyóra jelezte az időt. Mátyás uralkodása alatt megjelent az országban a középkor legnagyobb találmánya, a könyvnyomtatás is. Alig két évtizeddel Guttenberg első nyomdája után telepedett le Budán Hess András német vándornyomdász és nyomtatta ki 1473-ban a Chronica Hungarorumot. Túl büszkének nem kell erre lennünk, hiszen a könyvnyomtatás példátlan gyorsasággal terjedt a világon és a XV. század végén Európa 260 városában már 1100 nyomda működött, jelezve, hogy a technikai transzfer már akkor is rohamos, csupán csak olcsóbb volt mint manapság. Hess András nyomdája különben is nagyon rövid életű volt. Vajon a gyönyörű, kéziratos Corvinákra temérdek pénzt áldozó Mátyás király feltehető érdektelensége az új és korántsem olyan szép műveket előállító nyomda iránt ez esetben nem volt ennek egyik oka? így azután az első magyar nyelvű szöveget nem Magyarországon, hanem Krakkóban nyomták 1527-ben. Ugyanebben az évben Nagyszebenben, tehát hosszú fél évszázaddal az első után, megkezdte működését egy második nyomda, melyet 1537-ben a Nádasdy Tamás alapította harmadik követett Sárváron, ahol két év múlva kinyomtatták az első magyar nyelvtant. Most már sorra alakultak a nyomdák, a század végére már 100 körüli volt számuk Magyarországon. Ebben nagy része volt az akkori hitvitáknak. Mindegyik vallás fokozott figyelmet fordított, hogy úgy mondjam a szellemi káderek képzésére: itt is, ott is alapították a megfelelő képzést biztosító iskolákat, főiskolákat, melyek közül nem egy máig is működik, s büszkén tekinthet vissza múltjának eredményeire. Az új nyomdákban meg seregestül nyomták a hitvitázók gyönyörű szép magyar nyelven írt példátlanul goromba könyveit, melyek ennek ellenére oly nagy mértékben járultak hozzá a magyar irodalom megszületéséhez. Magyarország első térképét is külföldön, a bajorországi Ingolstadtban nyomtatták 1528-ban. Tervezője bizonyos Lazarus Secretarius volt, aki feltehetően, de nem bizonyítottan az esztergomi érsekség munkatársa lehetett. A következő térképet Honterus János készítette 1532-ben Erdélyről, bizonyítván, hogy a térképészethez, geodéziához is értettek már akkor hazánkban.