Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Akadémiai székfoglaló előadás (1996. szeptember 17.) - Szabadváry Ferenc: Magyar tudománytörténeti tabló, előtérben a kémia

vállalatát. Egy maga által konstruált vízkiemelő szerkezettel segített vízteleníteni a Felvidék bányáit, megvásárolt vagy bérbe vett számosat. Valószínűleg Velencében lesett el egy eljárást a rézércből az ezüst kinyerésére, amire addig itthon nem voltunk képesek. Kapcsolatba lépett Európa legnagyobb bankárával, az augsburgl Fugger Jakabbal. Meggyőzte őt egy hazai rézkohó építéséről. Jelentős hitelt kapott, amelyből 1494-re el is készült Besztercebányán az új kohó. Később családi összeköttetés alakult ki a két család közt. Fugger fiú Thurzó lányt, Thurzó fiú Fugger lányt vett el. E bánya-kohó birodalom mintegy 5000 alkalmazottal működött. A Fuggerek lelkiismeretes és már arab számjegyekkel vezetett könyveléséből megtudhatjuk, hogy pl. 1523. évi magyarországi nyereségük 100 000 aranyforint volt, ez kb. elérte a királyi kincstár évi bevételének felét. Később a Thurzó utódok a magyar főnemességben játszottak szerepet, még nádor is került ki közülük. A Fuggerek pedig Buda török általi elfoglalásától megriadva 1546ban kivonultak a korona javára a magyar üzletből. Működésüknek a magyar nyelv állított emléket a „fukar" szóval. A tudományok eredményei és ezek megmaradása írásbeliséget igényel. Ebben pedig nagyon rosszul álltunk. Mint az oklevelekből látható, még korai királyaink se tudtak írni, aláírásuk ábraszerű rajzolat volt. A XIV. századtól kezdve azonban a főnemesi sarjak már gyakorta tűntek fel a párizsi, még inkább az olasz egyetemeken és váltak írástudókká. Az egyetemek arab eredetű oskolák, melyeket a móroktól vett át a XIII. századtól kezdődően Nyugat-Európa és Itália, majd a XIV. században Közép-Európa. Legkorábbi itt a prágai egyetem volt 1348, majd Bécs 1356, Krakkó 1364 és mint ismeretes Nagy Lajos király Pécsett 1367-ben alapította országunk első egyetemét. Ellentétben a többi felsorolttal, melyek máig működnek, a pécsi egyetemről nem sokat tudunk. Egyes források szerint addig működött, amíg a török el nem foglalta a várost, de ez nem nagyon valószínű, mert különben miért alapított volna Zsigmond király 1396-ban egy újabb egyetemet Óbudán. Erről még kevesebbet tudunk, azt is amit tudunk, csak a vatikáni adatokból. Például azt, hogy a konstanzi zsinaton résztvettek az óbudai egyetem képviselői s egyikük tagja volt a Husz Jánost máglyára ítélő egyházi bíróságnak. Mátyás király, jobban mondva Vitéz János esztergomi érsek 1467-ben Pozsonyban alapított újra egyetemet. Ez sem működött sokáig, jóllehet itt olyan nagy tudós is tanított, mint Regiomontanus, a híres csillagász, aki Magyarországon írta egyik leghíresebb könyvét, amelyet Vitéz Jánosnak ajánlott, továbbá Bylica de llkusz lengyel csillagász, aki Mátyás király számára nagyon szép csillagászati műszereket készített, melyek a krakkói egyetem múzeumában máig láthatók. Ennek az egyetemnek bukásában valószínűleg része volt a Mátyás király és Vitéz János között