Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Vámos Éva Katalin: Technikai fejlődés és műszaki múzeum

adata „szemlélet által és azzal kapcsolatos gyakorlati oktatás útján szakszerűleg képezni és nevelni az iparosokat". Ez megint a Conservatoire hatása, ill. Kossuth Lajosnak az Iparegyesület alapításakor kifejezett nézeteit tükrözi. Trefort nagyon agilis miniszter volt, megszerezte a szükséges pénzt, s ideiglenes helyiségben, a Rákóczi úton, a mai TTK helyén álló ún. Beleznai kerti házban 1883. június 24-én megnyílt a Technológiai Iparmúzeum, egyelőre gépcsarnokkal, műhelyekkel, gyűjteménytárral és szakkönyvtárral. A gépcsarnok inkább ipari vásár jellegű volt, hiszen az ott kiállított tárgyak beszerzési lehetőségéről és áráról is tájékoztatást adott a látogatóknak. A gépcsarnokban maró-, gyaluló- és fúrógépek, esztergák és hasonlók szerepeltek. Számos gépet a gyártó adott át és fenntartotta a tulajdonjogát. A Technológiai Iparmúzeum részletes történetét Móra László tárta fel. 1884-ben Trefort a Technológiai Iparmúzeumot és az ún. Középipartanodát, ha nem is egyesítette, de közös főigazgató alá rendelte. Később mutatkozott meg, hogy ez rossz húzás volt. Közben 1887-től kezdve épültek a két intézménynek elkülönített, de mégis átjárható, Hauszmann Alajos által neoreneszánsz stílusban tervezett épületei, melyek máig is állnak a Nagykörút és a Népszínház utca sarkán. A körút felőli épületben volt a múzeum (ma KERMI), a Népszínház felőlin a Közép-, később Felsőipartanoda, ma Bánki Donát Műszaki Főiskola. A múzeum új otthonát 1889. szept. 15-én avatták. 1896-ban a magyar iparoktatás a kultuszminisztériumtól átkerült a kereskedelmi minisztériumhoz, vele a múzeum is. Az új vezetés műszaki kísérleti intézménnyé óhajtotta átalakítani a múzeumot, s az épület jó részében alkalmi ipari kiállítások rendezését szorgalmazták. Az iparosok továbbképzésére tanfolyamokat szerveztek, laboratóriumot rendeztek be, ipari megbízások elvégzésére és ipari szaktanácsadásra is vállalkoztak. Az 1908/1909. évre vonatkozó múzeumi jelentésben olvashatjuk: „A gyűjteménytárat ez évben muzeális jellegű tárgyakkal nem gyarapítottuk, az ezirányú fejlesztést lassanként felhagyjuk." Az 1912. évi jelentésben már az áll, hogy ezt a tevékenységet végleg feladták. A név még egy ideig megmaradt, majd 1922-ben ez is eltűnt, M. kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet név alatt működött tovább az intézmény. Itt állt tehát az ország megint műszaki múzeum nélkül, éppen akkor, amikor Közép-Európában századunk első évtizedeiben sorra épültek és nyíltak meg ilyenek, mint Münchenben a Deutsches Museum, Prágában, Bukarestben, majd Bécsben a technikai múzeumok. Nálunk is újra feltámadt ezek nyomán az alapítási láz. A kereskedelmi minisztérium szakdelegációt küldött ki 1911-ben London, Párizs és München műszaki múzeumainak tanulmányozására. Az első világháború véget vetett a szép terveknek, és utána azok már - érthetően - fel sem éledtek.