Technikatörténeti szemle 22. (1996)

Technikai fejlődés és műszaki felsőoktatás Magyarországon Millecentenárium tudományos emlékülés (1996: május 3.) - Vámos Éva Katalin: Technikai fejlődés és műszaki múzeum

Mit tegyen a nádor? Körlevélben továbbította a királyi üzenetet a vármegyéknek és városoknak. Endrei Walter bukkant az Országos Levéltárban Békés vármegye válaszlevelére 1806-ból. Ennek bekezdésében olvasható: „Az alább írtt Küldöttség Körösladány helységben egybe ült, és a felséges Császári Királyi Fő Hertzeg, Országunk Nádor Ispánnyának Paransolatyát, melyben Ő felségének azon kegyelmes akarattya foglaltatik: hogy Béts Városába állítandó Gyűjteménybe minden Hazabéli Műszerek egybe szerkeztessenek, s melyben azon végre a Megyebéli Fabricák és Kézmüvek mivoltárul Tudósítás kívántatik, - felvette..." Ezután a levélben a megyében folytatott ipari tevékenységek ismertetése következik, ám aztán alábbi érdekes mondatot találjuk: „A Kegyelmes Parantsolat értelme szerént meg ismeri ugyan a Küldöttség Felséges Urunknak Atyai gondoskodását... úgy szinte Jobbágyi alázatossággal is azt nyilatkoztattya ki, hogy éppen a Hazánk kereskedésének fel emelésére szükséges az Hlyen Productum Gyűjteményt vagy fő Magazinumot az Országnak közepén és nem Határján kívül állítani". Nem valószínű, hogy Békés megye levele hatott volna császárra, de másfelől is hasonlókat javasoltak, az országgyűlésen is felszólaltak ez ügyben, s ennek eredményeképpen a Magyar Nemzeti Múzeumról szóló 1808. évi XVIII. törvénycikk előírta, hogy a múzeumban technológiai osztály is létesíttessék, hogy „a hazai ipar fejlődése Magyarországon készült termékeken, eszközökön és gépeken bemutatható legyen." A technológiai osztály valóban létrejött és ígéretesen fejlődött a gyűjteménye hazai és külföldi felajánlásokból. Büszkék lehetnénk ma joggal, hogy nekünk ilyen korán, az elsők között lett technika kiállításunk, ha az valóban megvalósult volna. De nem így lett. Ugyanis akkoriban a Nemzeti Múzeumnak nem volt még végleges hajléka. Klasszikusan szép épülete csak 1846ban nyílt meg. Nem nagyon lelkesedett a szakembereitől meglehetősen távol álló gyűjteményért. Helye sem volt elég a tároláshoz. Amint lehetett, megszabadult tőle. A Műegyetem tervében szerepelt egy jövendő múzeum is, mivel akkor Bécsben is a Polytechnikum őrizte az Industriekabinett tárgyait. A Nemzeti Múzeum gyorsan átadta műszaki tárgyait a Műegyetemnek, ami maradt, azt az Iparegyesületnek. Mindezekből nem sok maradt fenn, hiszen a Műegyetemen nem lett múzeum, a tanszékeken meg soha sincs elég hely, s elsősorban új tárgyakra, gépekre, eszközökre van szükség az oktatásban. Alig, hogy sikerült felszámolni az első hazai múzeumi műszaki gyűjteményt, hamarosan felmerült egy újnak a gondolata. Trefort Ágoston kultuszminiszter kedvezően fogadta a több helyről érkező javaslatokat egy „tisztán technikai múzeu/77"alapítására. A kialakult elképzelés szerint az alapítandó múzeum fel-