Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Pető Gábor Pál:

PETŐ GÁBOR PÁL* LÉNÁRD FÜLÖP VAGY PHILIPP VON LENARD? (Megjegyzések egy vitatott kérdéshez) A magyar közvéleményben mélyen meggyökeresedett és kiirthatatlan az a szilárd meggyőződés, hogy a Nobel-díj a nemzetközi tudományos elismerés legmagasabb foka, az „abszolút", ennek következtében egy ország rangját döntő módon meghatározza az, hogy hány Nobel-díjast mondhat magáénak — legalább a származás szintjén. (Ebben a cikkben kizárólag az egzakt/abb/ul mérhető természettudományokra utalok, mellőzve az irodalmi és a Nobel-békedíjakat, amelyek odaítélésében szubjektív, sőt politikai megfontolások és előítéletek Is szerepet játszhatnak.) A laikus közvéleménnyel szemben a szakemberek — ritka kivételektől eltekintve — tudják, hogy vannak más nemzetközi tudományos díjak, amelyek erkölcsi elismertségben, de olykor anyagiakban Is egyenrangúak a Nobel-díjakkal. Ezekkel többnyire olyan tudományok alkotóit jutalmazzák, amely tudományok területén elért teljesítményekért nem adható Nobel-díj — ilyen pl. a matematika. A bevezetőben említett hiedelem miatt a laikus közvéleményben, de olykor hozzáértők körében is vita tárgya, hogy az 1905-ös fizikai Nobel-díj nyertese a magyar, a magyar származású vagy a külföldön élő magyar tudósok — e három, olykor nehezen megkülönböztethető kategória legalább valamelyikébe — sorolható-e. (Például: magyar volt Szent-Györgyi Albert, (1), magyar származású John Polányi, és külföldön élő magyarnak tekinthető például Békésy György, de az angliai Gábor Dénes és az USA-beli Wigner Jenő is ebbe a kategóriába sorolható — talán némi vita árán.) I. Az említett 1905-ös fizikai Nobel-díjast sokan szívesen nevezik magyar vagy külföldön élt magyarnak ós ezért Lénárd Fülöpként emlegetik, holott ő élete nagy részében Philipp Eduárd Anton von Lenard néven szerepelt. Magyarnak tekintette az akkor már több, mint egy évtizede külföldön élő tudóst *1027 Budapest, Tölgyfa u. 14.