Technikatörténeti szemle 21. (1994-95)

TANULMÁNYOK - Pető Gábor Pál:

a Magyar Tudományos Akadémia, amely 1897-ben levelező tagjává választotta. Az, hogy magyarnak tekintették, látható abból is, hogy szerepelt Szinnyei József Magyar írók élete ós munkái c. művének 1900-ban megjelent VII. kötetében is (tehát még Lénárd Nobel-díja előtt). De magyarnak tekintette őt a Magyar Életrajzi Lexikon szerkesztősége is, amely az 1967-ben megjelent könyvben cikket közölt róla, sőt ebben azt írja, hogy LénárcNialáláig intenzív kapcsolatot tartott a magyar tudományos élettel. Ezzel szemben a stockholmi Nobel Intézet német tudósként tartja nyilván Philipp von Lénardot. A Nobel-díjasok kislexikona c. magyar könyv szintén német tudósnak nevezi, megtoldva azzal, hogy „jóllehet Lénárd Fülöpként született (...), magyarságáról csak becsmérlőleg nyilatkozott" (2). (Ez a megfogalmazás mellesleg ebben a formában meglehetősen értelmezhetetlen. Feltehető volna, hogy nem saját magyarságáról, hanem a magyarságról nyilatkozott így?) Az Idézett lexikoncikk szerzője azonban néhány évvel ezelőtti személyes (telefoni) érdeklődésemre közölte, hogy már nem tud visszaemlékezni arra, milyen forrásból merítette ennek az állításnak az alapját. Teljes joggal írja tehát Palló Gábor alább és ebben a cikkben többször idézendő tanulmányában, (3), hogy bár szóbeli ós írott magyarországi visszaemlékezésekben azt állítják, hogy Lénárd megvetően („despisingly") beszólt szülőhazájáról, ő a hozzáférhető forrásokban sehol nem találta ennek bizonyítékát. Ilyesmit — expressis verbis — én sem találtam. A Lénárd magyar volta melletti legjobban megalapozott érvelést egy tekintélyes és alapos magyar tudománytörténész, Palló Gábor tollából olvashatta az angolul is olvasó közönség: a rövid, de alaposan dokumentált cikket a Budapesti Műszaki Egyetem folyóirata 1988-ban közölte. Palló tanulmányának nyíltan kimondott célja annak a bebizonyítása volt, hogy Lénárd magyar tudós volt, vagy legalább az Is volt. Ugyanakkor elismerte: kevés nemzet „igényelne vissza" egy vezető náci ideológust. Érvelése tehát nem abból a nagyközönség körében élő érezhetően nacionalista indulatból fakad, amely Lénárd magyarságának bizonyításával eggyel szaporítani akarja a magyar Nobel-díjasok számát -, nem: Palló Gábor tárgyilagos tanulmánya kutatóhoz illő módon elfogulatlan, a tények tisztázására, („a Lénárd-rejtély megfejtésére") irányuló munka, amely nem tekint arra, hogy a feltárt térnyekből milyen következtetés adódik. Engedjen meg a szerkesztőség ós az olvasó ezen a helyen egy — elismerem: szokatlan — személyes megjegyzést. A „Lénárd vagy Lenard"-probléma sok éve foglalkoztat és időnkénti nagy félbeszakításokkal, jegyzeteimnek — más munkám miatt — évekre törtónt félretevósével dolgoztam rajta. Munkámat jóval Palló Gábor tanulmányának megjelenése előtt kezdtem (4), ez az írásom tehát nem vitacikknek készült az övével szemben. „Kutatásaim" (ha egyáltalán megilleti ez a szó egy amatőr, egy újságíró vizsgálódásait) végső szakaszában szereztem csak tudomást — szégyenszemre — megkésve Palló Gábor tanulmányáról, de így most már nem tehetek úgy, mintha nem ismerném. Ezért cikkem egész