Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Remport Zoltán: Gróf Széchenyi István és a Duna menti vasmű

liába, egyenesen a lótenyésztés tanulmányozása és lóvásárlás céljából. Széchenyi azonban ezen az útján ismét a technikába botlik ós egyre világosabbá válik számára, hogy Anglia a gazdálkodásban lényegesen előbbre tart a szárazföldi Európánál, s a szigetország fölénye annak nagyobb technikai fejlettségéből következik. Angliában, ahol az ipari forradalom már átalakította az életet, Széchenyi a hidak, csatornák, gépek olyan tömegével találja magát szemben, amely szinte sokkolólag hat rá. Meg is jegyzi: „Megállapítottam, hogy mintha Anglia egy más planétán volna — amelyben az Isten a teremtményeinek kevesebb napot és észt, mintha az emberek a gondviseléssel valami különös szerződést kötöttek volna: fény helyett tudást kapni" (4). Kétségtelen, eme újabb angol útja után kap benne nagyobb lángra a technika iránti érdeklődés. Erre ugyan naplójában csak egy-egy odavetett mondat utal, de így is megállapítható, hogy világjárása közben egyre több figyelmet szentel a technikai alkotásoknak, egyre többször látogat meg ipari üzemeket, egyre többet elmélkedik a technika fejlődéséről. Ellátogat egy bécsi, majd egy francia porcelángyárba, Linzben a templomi miséről egyenesen a posztógyárba tér be, 1824-ben a léggömbről és a gőzgépről elmélkedik, megismerkedik az artézi kúttal, majd a gőzhajózás köti le a figyelmét (5). Amikor megírja és közreadja a Hitelt, a Világot ós a Stádiumot, már túl is lép azok mondanivalóján és működését a műszaki alkotások területére helyezi át. A húszas évtized végén már a folyamszabályozás és a gőzhajózás izgatja, majd egyre határozottabb formát ölt benne a pestbudai híd 1822 óta dédelgetett gondolata. A húszas évtized végén Ismerkedik meg az angol vasgyárosokkal: pl. ifj. Watt-tal és Maudsley-val. Az ipar fontosságának felismerése Széchenyi technika iránti érdeklődésében különösen éles fordulat figyelhető meg az 1832. évben. Ismét Angliába utazik, mos gróf Andrássy György társaságában. Andrássyról tudni kell, hogy tapasztalt vasgyártó, ekkor éppen dernői vasgyárának korszerűsítésével foglalkozik és a vaskohászat minden újítása iránt érdeklődik, figyelemmel kísérve Európa vasgyártásának fejlődésót. Amellett művelt politikus, Széchenyi négy legjobb barátja között tartja őt számon, politikai csatározásaiban és alkotó tevékenységében rendszeresen őrá támaszkodik (6). Együtt alapítják meg a Magyar Tudományos Akadémiát, annak mindketten anyagi és erkölcsi támogatói ós igazgatósági tagjai. Széchenyi őt hívja segítségül a technikai lehetőségek felderítéséhez, angliai úticóljük ugyanis ekkor már egyértelműen technikai: a Lánchíd építésének előkészítése.