Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Remport Zoltán: Gróf Széchenyi István és a Duna menti vasmű

A Napló feljegyzései között 1821-ben találjuk először nyomát a pestbudai hídnak. Egy nehézkes téli dunai átkelés után születik meg a következő bejegyzés: „Egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest közt híd épül, s hogy ezért, jóllehet Pesten lakni alkalmasint sohasem fogok, egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol" (7). Ez a korai felbuzdulás azonban még nem hoz eredményt, a két város egyesítésének gondolata ekkor még Igazából nem foglalkoztatja Széchenyit. A harmincas évtized elején azonban megszületik nagy terve: Budapest egyesítése ós nagy gazdasági központtá való kifejlesztése, amelyhez az állandó Duna-híd létesítését elengedhetetlennek tartja. Ennek érdekében 1832 tavaszán megalakítja a buda-pesti Hídegyletet, az egyesület nevében elindul angliai felderítő útjára. Széchenyi és Andrássy a hídépítés részletkérdéseinek tisztázása érdekében végiglátogatja az angol mérnöki irodákat, megtekinti a nagyobb hidakat, a hidak mellett azonban beleütköznek a gépekbe, a hajókba, sőt a vasútba is. Anglia ekkor éppen a vasútépítés lázában ég, a Manchester ós Liverpool közötti vasútvonalon már menetrendszerű járattal találkoznak és a vonatra fel is szállnak. Az utazásról a Napló a következő mondatokkal számol be: „Megnéztük még a vasutat Manchester és Liverpool között. Midőn elhajtanak - ámulatba ejtő benyomás - Kicsiny ördög, mely mindent tovacipel magával. Egyszer állottunk meg. Nagyon egyenetlenül megy. Hegynek föl meglehetős lassan. Némely helyeken viszont oly sebesen, ahogy egyetlen versenyló sem. Meggyőződésem: néhány esztendő múlva ezt a tárgyat nagymértékben tökéletesíteni fogják" (8). A látott technikai berendezésekhez és műalkotásokhoz nagy mennyiségű vasra van szükség, ez az angol úton nyilvánvalóvá válik és Széchenyiben is megérleli a hazai vas- ós gépgyártás fejlesztésének gondolatát. Andrássyval a nyugati vas- és gépgyártás iránt is érdeklődnek, menet Belgium felé veszik útjukat és felkeresik a seraingi vas- és gépgyárat, amely ekkor a szárazföldi Európa egyedüli angol típusú vas- és gépgyára, majd ellátogatnak az angol Walker-művekbe is (9). Angliai útjáról visszatérve Széchenyi elsősorban a Lánchíd építésének szolgálatába áll, angol tapasztalatairól Andrássyval közösen jelentést ír majd a híd társadalmi elfogadtatásához és a létesítés költségeinek megszerzéséhez fog. A hídépítés lesz Széchenyi tevékenységének központja, de ekkor már a gyáralapítás gondolata is foglalkoztatja, sőt az a Duna menti vasmű létesítésében kezd körvonalazódni. A dunai vasgyártást a szénre alapítaná, mintának tekintve az angol kavaró vasfinomítást, ezért