Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Remport Zoltán: Gróf Széchenyi István és a Duna menti vasmű

REMPORT ZOLTÁN* GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS A DUNA MENTI VASMŰ A műalkotások és gépek szerelmese Aki Széchenyi alkotói munkásságát méltatni kívánja, elsősorban, nyilvánvalóan, a Lánchídra hivatkozik. Ez a kiemelés jogosnak tűnik, ha meggondoljuk, hogy a pest-budai állandó híd eszméje Széchenyi életét harminc éves korától végigkíséri és a legnagyobb magyar alkotói korszakának még utolsó éveiben is rajta tartotta kezét a Duna-hídon. Egyetlen vívmányára sem fordított annyi időt, levelezést, agitációt, szervezői energiát, mint szeretett hídjára. Társadalmunk előtt az is eléggé ismert, hogy ezen a nagy ós maradandó alkotásán kívül — amely a fővárosnak ma Is gyöngyszeme — egy egész csomó más műszaki alkotás is a legnagyobb magyar nevéhez és tevékenységéhez kapcsolható. A folyamszabályozás, a hajógyártás, az Alagút, a Hengermalom egyaránt a nagy alkotó szerteágazó tevékenységének terméke. Egyikének szervezője, másiknak ösztönzője, harmadiknak részvényese, esetleg egyiknek-másiknak mindenese is Széchenyi, és alig akad korának olyan nagyobb alkotása, amelyen rajta ne maradt volna az ő keze nyoma. Széchenyi tevékenységének ezek a területei és eredményei az ország népe előtt eléggé ismertek, alig-alig ismeri viszont társadalmunk Széchenyinek a vas- és gépipar felvirágoztatása érdekében kifejtett tevékenységét. Pedig Széchenyi a modern nehézipar, ezen belül a szénbányászat, a vas- és gépgyártás fejlesztése érdekében is kezdeményezőkónt lépett fel ós ezen a területen nemcsak az első kapavágásokat tette meg, hanem eljutott egészen a Duna menti vasmű felállításának gondolatáig. Java férfikorában egyetlen alkotásáért sem hozott annyi anyagi áldozatot, mint a vas- ós gépgyártásért. A XIX. század negyvenes évtizedének közepétől Széchenyinek leghőbb vágya, hogy a honi nehézipar megalapítójává lépjen '1026 Budapest, Bimbó u. 119/a