Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Remport Zoltán: Gróf Széchenyi István és a Duna menti vasmű

elő, s hogy ennek ellenére a nehéziparban nem sikerült olyan maradandó alkotásokkal megörökítenie a nevét, mint tevékenységének más területein, csupán azzal magyarázható, hogy a történelem erre már nem adott neki lehetőséget. Gyárszervező tevékenységének nyomai azonban megmaradtak, s különösen naplójegyzetel tanúsítják, hogy gondolatvilágában milyen előkelő helyet foglalt el az iparfejlesztés kérdése és milyen közel került Széchenyi a vas- ós gépiparhoz. Széchenyi 1814-től, tehát 23 éves korától naplót vezetett, s jóllehet feljegyzéseit német nyelven írta, az utókor azokat magyar nyelven is hozzáférhetővé tette. A Napló alapján Széchenyinek minden érzelmi, értelmi ós akarati megnyilvánulása nyomon követhető és a sorok között az iparosítással kapcsolatos állásfoglalásai is megtalálhatók. A Napló arról árulkodik, hogy Széchenyi gondolatvilága lényeges fejlődésen ment át, egyénisége a kor haladtával jól követhető irányba tolódott. Azok a méltatói, akik a Napló hangváltására hívják fel a figyelmet, a hangváltást azzal jellemzik, hogy a fiatal Széchenyi költői hajlamú íróként mutatkozik be, korosodva azonban szűkszavú prózaíróvá alakul át (1). Míg fiatalon érzelmeinek bő áradatát vési a napló soraiba, az érett Széchenyi elejtett megjegyzésekkel, töredékes mondatokkal ad hangot az őt éppen foglalkoztató problémáknak. A legnagyobb magyar egyéniségének változása azonban a naplójegyzetek alapján pontosabban is körvonalazható. A feljegyzések ugyanis egyenes vonalat mutatnak a világ iránti legáltalánosabb érdeklődés felől a tételes cselekvési programok irányába. Széchenyi életének minden egyes szakaszában arra keres választ: miként állíthatja életenergiáját a társadalom, közelebbről a magyar haza szolgálatába ós a feltett kérdésre életkorától függően más-más választ tart a legfontosabbnak. A húszas években elsősorban a társadalom politikai befolyásolására törekszik, a harmincas évtized elején az ország felemelkedésének alapját a közgazdasági feltételek megváltoztatásában látja, ekkor fejti ki irodalmi tevékenységének csúcsát; a Hitel, Világ és Stádium megírásával, a harmincas évtized közepétől azonban egyértelműen a szervező tevékenység irányába fordul. Ettől, mintegy 15 éven át Széchenyi életében az alkotások állnak az első helyen, minden más tevékenysége ezek után következik, vagy ezeknek van alárendelve. Ezen a 15 alkotói éven belül még külön is megfigyelhető a műszaki alkotások, sőt egyenesen a vas- és gépipari tevékenység iránti fokozódó érdeklődése. Széchenyi alkotó életszakaszának különösen utolsó éveit szentelte a vas- és gépipar fejlesztésének, amennyiben utolsó szervezői tevékenységének a fegyvergyár felállítása tekinthető. Széchenyi alkotó tevékenységének mozgató rugójakónt három forrást is megjelölhetünk. Közülük legfontosabbnak kell tartanunk veleszületett ór-