Technikatörténeti szemle 20. (1993)

A MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJA - Orlay Györgyné: Újabb adatok Lósy-Schmidt Ede életéről, munkásságáról és a kassai Országos Magyar Műszaki Múzeumról

ORLAI GYORGYNE* ÚJABB ADATOK LÓSY-SCHMIDT EDE ELEJÉRŐL, MUNKÁSSÁGÁRÓL ES A KASSAI ORSZÁGOS MAGYAR MŰSZAKI MÚZEUMRÓL l-fj. Schmldt Ede a szentgotthárdi születésű Schmidt Ede és Kajdoss Otília házasságából született 1879. október 27-én, a négy gyermek közül egyetlen fiúkónt. Édesapja cs. és kir. katonai t~rzsállatorvos, aki a m. kir. állami móntelep-parancsnoksághoz tartozó homoródi, sepsiszentgyörgyi és dósi katonai osztagoknak volt több éven át állatorvosfőnöke, s e beosztásában Sepsiszentgyörgy városát és Háromszók vármegye állategészségügyét közel egy fél évszázadon át szolgálta. Schmldt Ede 1897-ben érettségizik szülővárosában Sepsiszentgyörgyön, az ev. ref. Székely Mikó-Kollégiumban, majd a budapesti József-Műegyetem műépítószeti szakosztályára iratkozik be. Tanulmányait az 1898/99-es tanévtől Darmstadtban folytatja, ott szerzi (ópítő)mórnöki oklevelét 1906. július 27-én, melyet 1910-ben két szigorlat letétele után nostrifikáltat. Közben 1901. októberétől egy éven keresztül katonai szolgálatot teljesít a cs. ós k. hadseregben. Tíz évi külföldi tartózkodása alatt hosszabb időt tölt tanársegédként a darmstadti műegyetem két tanszékén, majd magánvállalatoknál alkalmazva építkezéseket vezet Boroszlóban, Katowicében ós Krakkóban. Hazatérve 1908-tól a Magyar Államvasutak nagyszombati osztálymórnöksógón dolgozik. 1909. március 17-én a boszniai csapatmegerősítések idején katonai behívót kap. így kerül Dolnja-Tuzlaba, ahol a 300 tartalékossal együtt a hegyi tüzórezrednól szolgál. A hivatalos béke megszületése előtt a katonák másfél héten keresztül teljes szabaságot élveznek. Ekkor nyílik alkalma, hogy meglátogassa a város török negyedót, a környék sósforrásait, a siminhani és krékai sófőzőműveket, a krókal szénbányákat és a lukovaci ammóniaszóda-gyárat. Április 24-én indulnak vissza Nagyszebenbe. Itt leszerel ós visszatér polgári foglalkozásához. Tudomásunk szerint a kettős családnév használata 1911-ben jelenik