Technikatörténeti szemle 20. (1993)

A MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJA - Orlay Györgyné: Újabb adatok Lósy-Schmidt Ede életéről, munkásságáról és a kassai Országos Magyar Műszaki Múzeumról

meg először. Az Országos Műszaki Múzeum könyvtárának tulajdonában lévő Közlekedési almanach és sematizmus c. könyv címlapján található sajátkezű bejegyzése: „Lósy-Schmidt mérnök Nagyszombat 911 H/2". Kinyomtatva e néven először az 1912. évi kötetben szerepel, igaz, ott kötőjel nélkül. Publikációi szerzőségi adatánál a kötőjeles forma jelenik meg többnyire, aláírásaiban is mindig ezt használja. Hivatalos névváltoztatási dokumentum ma már sem a Magyar Országos Levéltárban, sem a Belügyminisztérium irattárában nem található. 1914-től 1940. március 31-ig a vasútigazgatóság építési és pályafenntartási főosztályán belül alakított hídvizsgáló osztályon teljesít szolgálatot Budapesten. 1914-ben elnyeri a közúti porképződés csökkentésének tanulmányozására a Mérnök- ás Építész-Egylet által kiírt ezer koronás pályázatot. Az indoklás szerint „a kitűzött kérdést kellően kimerítette s fejtegetéseit szakszerűen megokolta. Következtetései teljesen födik azokat a nemzetközi megállapodásokat, melyek az eddigi három közúti kongresszuson kialakultak. A pályamű belső tartalma a szerzőnek komoly tanulmányait és tapasztalatainak értékes eredményeit tünteti fel." 1918-tól 21 éven keresztül a Magyar Mérnök- ós Építész-Egylet könyvtárosa, 1921től technikatörténeti-, majd 1935-től egylettörténeti gyűjteménytárának őre. Az Egylet közlönyében megjelenő Szakirodalom, Szemle ós a Magyar Technikai-, illetve Magyar Műszaki Múzeum rovatok vezetője. 1925-től szerepel a budapesti Mérnöki Kamara név- és címjegyzékében. Szintén 1925-ben „A műszaki irodalom fejlődésének története Magyarországon" c. munkájával elnyeri az 1911-ben alapított Lipthay-pályadíjat. Méltatták értékes adatait, vonzó stílusát, szabatos fejtegetéseit, ügyes csoportosításait. 1926-ban a Debreceni Tudományegyetemen summa cum laude avatták a bölcsészettudományok doktorává. Szigorlatának főtárgya művelődéstörténet volt, melléktárgyai: archeológia és magyar irodalomtörténet. Disszertációjának címe: „Művelődéstörténeti vázlatok a magyar technika sok évszázados múltjából". Szintén még ebben az évben gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter a Műemlékek Országos Bizottságának rendes tagjává nevezi ki. 1927. május 8-án a debreceni egyetem tanárai által alapított Tisza István Tudományos Társaság I. (szellemtudományi) szakosztályának ajánlatára „a magyar tudomány fejlesztése, illetőleg a technikai tudományok története körül szerzett érdemei elismeréséül" rendes tagjává választja. Székfoglaló előadását „Hatvani és Heli levelezése az 1759-i Halley-üstökös megfigyeléséről ós Debrecen sarkmagasságának, illetőleg földrajzi szélességének meghatározásáról" címmel 1929. március 14-ón tartja. Előadásai hangzanak el a Rádió Szabadegyetem órája keretében is. Érdekes közleményben számol be a „Vérein Deutscher Ingenieur" 1930. szeptember