Technikatörténeti szemle 20. (1993)

A MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJA - Sárközi Zoltán: Horváth Mihály (1809–1878)

nyersgyapjú ós sertés. Törökország visszaszorítása révén viszont kezdett helyreállni a Duna-folyam útját követő szárazföldi tranzit-kereskedelem. Az országos vásárok visszanyerték régi fényüket. Megjelent továbbá a kereskedelmi könyvelésnek, az ún. „kalmárkönyvek" vezetésének kötelezettsége. II. József tovább javított az úrbérrendezésen nagyrészt átesett jobbágyság helyzetén. Voltak azonban látványos kudarcai, pl. a gyapot-termesztés meghonosítása terén. A posztó- és textilmanufaktúrák mellett nagy számban alakultak ún. „selyemgyár"-ak. Ez utóbbiakban új találmányú „gömbölyítő" gépek tűntek fel. Horváth Mihály egyébként kedvelte //. Józsefet, akit „világos fejű, magas szívű fejedelemnek" nevezett. Intézkedéseit lépten-nyomon igyekezett megmagyarázni, illetőleg megértetni. Rokonszenvének bizonysága, hogy részletes statisztikákkal megtűzdelve, viszonylag nagy terjedelemben foglalkozott uralkodásának évtizedével. Korai halálát veszteségnek minősítette. Utódai igyekeztek mindent beszorítani a törvényhozás keretei közé, de „a francia forradalomnak Európát elemeiben fölrázó és izgató rengései" közepette ez csak részben sikerülhetett. A mezőgazdaságban folytatódtak a vízlecsapolások, meg a futóhomok megkötése. Iskolák, egyesületek alakultak az agrár-társadalom szakmai színvonalának emelésére. Megjelent a cukorrépa, meg a cukorgyártás. A dohánytermesztés már tíz vármegye területén honosodott meg. A francia háborúk nyomában gabonakonjunktúra és drágaság bontakozott ki, miközben egyes uradalmak valóságos mintagazdaságokká alakultak át (pl. Mezőhegyes). Az állattenyószben a nemesített juhászat kezdte megelőzni még a szarvasmarhatenyésztést is. 1800-ban részvénytársasággá alalkult át a gácsi posztógyár. Itt létesült Magyarországon a legelső betegbiztosítási pénztár, még a XVIII. század utolsó évtizedében, továbbá állítólag itt alkalmaztak elsőnek egy 16 lóerejű gőzgépet. így a manufaktúrákat fokozatosan valódi gyárak váltották fel, köztük pl. bőrgyárak, cukorgyárak, stb. „Igen jeles a gr. Károlyi Lajostól Csongrád melletti majorjában 1823-ban emelt pálinka gyár is, mellynek szép gépelyzete egészen angol idomú és gőzzel dolgozik" — írta Horváth Mihály. A XIX. század első évtizedeiben ismét „csinált" utak kezdték behálózni Magyarországot, melyek révén újra megindulhatott az öncélú, magán-közlekedés. 1802-ben megnyílt az első mesterséges viziút, a Ferenc-csatorna, mely Bács megyében a Dunát a Tiszával kötötte össze. 1828-ban a külkereskedelem érdekében mérsékelték a vámokat, s enyhültek az országra kónyszerített ún. „gyarmati" módszerek. Az angol kontinentális blokád