Technikatörténeti szemle 20. (1993)

A MAGYAR TECHNIKATÖRTÉNET-ÍRÁS NAGYJA - Sárközi Zoltán: Horváth Mihály (1809–1878)

egyebekben 1814-ig bezárólag sarkaiból forgatta ki egész Európa kereskedelmi életét, benne Magyarországét is. Az 1825. évi országgyűléssel beköszöntött hazánkban a reformkor. Amint Horváth Mihály írta: „Ettől kezdődik az ország szebb életének korszaka, mellynek szemlélete már is annyi örömet nyújt a hazafi lelkének"... Reményét elsősorban „a hő keblű Széchenyi István gróf"-ba helyezte azzal a meggyőződéssel, hogy nyomdokaiba lépve sikerül a nemzet jobb jövője felé vezető útra rátalálni. Nem láthatta előre a buktatókat, melyek az 1848/1849. évi forradalomhoz ós szabadságharchoz vezettek. Ennek leverése után pedig a neo-abszolutizmus tragikus évei következtek. Horváth Mihály ismertetett, úttörő könyvében nagyrészt történetírói elődeinek publikált munkáira, írásaira támaszkodott. Eredeti forrásokat ritkán használt, olykor azonban részletes statisztikákba, kormányzati rendeletekbe, végzésekbe, hivatalos iratok elemzésébe is belebonyolódott. Egészében igényes, adataiban megbízható művel sarkallta követőit még alaposabb, részletesebb gazdaság- és technikatörténeti alkotásokra. Horváth Mihály emlékét ma Budapest egyik szép tere őrzi. ő olyan magyar történetíró volt, aki emberi ós szakmai nagysága révén rendszerváltozásoktól függetlenül előkelő helyet foglal el valamennyiünk, minden magyar hazafi szívóben.