Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Gazda István: A szakkönyvkiadás kezdete Pesten (1748–1798)

Bár Zemplén Jolán jól látta a piaristák szerepét a modern tudomány magyarországi meghonosításában, figyelmét — ahogyan említettük — mégis elkerülte a pesti piarista kollégium. Ezt az is igazolja, hogy e tanoda egyik jeles tagjánál pontatlanul fogalmaz, amikor így ír: Benyák Bernát „már 1777-ben tanított a piaristák budai Iskolájában magyarul". Szinnyei fogalmazása pontosabb: „szerzetének pesti lyceumába tanárrá neveztetett kl (...), tantételeit is két ízben magyarul hirdette és a gyülekezet előtt magyarul védelmezte 1777-ben." Mivel Szinnyei műve 1891-es, ő még nem ismerhette Takáts Sándor ugyanazon évben, Benyák Bernátról írt művét ós 1895-ös kollégium-történetét sem, a későbbi historikusok viszont már igen. Talán nem is annyira Benyák 1777-es kötete érdekes számunkra, mely az első, magyar nyelvű fizikakönyvnek is mondható — e mű Molnár János, ennél talán gyengébb fizikájával egyidőben Jelent meg —, hanem hogy a piarista Keszthelyi László (1732-1813) tanítványaként a newtoni tanok korai hirdetője volt. Keszthelyi tanár úr Nagykárolyban adta elő a fizikát, s bár tankönyvet, szakkönyvet nem írt, a modern szemléletet képviselő tanítványai — köztük Benyák — okán, az egyik első magyar newtoniánusnak nevezhetjük őt. Ha e monográfiákat ós a könyvkereskedők s nyomdák kiadványjegyzékeit áttanulmányozzuk, a pesti természettudós piarista tanárok között olyan nevekkel találkozunk, mint az 1772 ós 1774 között itt tanító Poor Kajetánnal, az 1773-tól előadó Schaffrath Lipóttal, ós az 1781 ós 1784 között fizikát tanító Szabiik Istvánnal. Szabiik 1791-ben a Tudományegyetem fizikai katedráját Is megpályázta — akárcsak Martinovics Ignác, Tomcsányi Ádám ós mások —, de a professzori kinevezést Domln József nyerte el. Szabiik elsősorban azzal írta be nevét a tudományok honi történetébe, hogy 1784. aug. 15-ón Pesten egy, a Montgolfier fivérekhez hasonló lóggömbkísérletet hajtott végre. Ezt a következő évben Szegeden megismételte. (Az eseményekről a korabeli Magyar Hírmondó Is beszámolt.) Ilyen jellegű kísérletet akkor többen is végrehajtottak, mint pl. Martinovics Ignác vagy Gyarmathl Sámuel — utóbbi azért inkább nyelvhasonlító munkásságáról ismert. A léggömbbel kapcsolatos aerodinamikai elméletek legjobb szakértője azonban nem Szabiik volt, hanem a tudományegyetemi professzor, Horváth K. János, aki erről 1780ban önálló értekezést is közzétett. A másik két fizikatanárnak könyve is megjelent Pesten: 1778-ben Schaffrathó, 1781-ben Pooró. Mindkettő a Royer nyomdában készült. Az előbbi mű egy korai elektromosságtani értekezés, s a budai karmelita kolostort ért villámcsapást igyekezett megmagyarázni B. Franklin elvei alapján, a másik egy természetfilozófiai eszmefuttatás. (Érdekes, hogy az