Technikatörténeti szemle 19. (1992)

TANULMÁNYOK - Móra László: Bródy Imre és a kriptonprogram

dig a higanygőznek az elektromos átütési szilárdsága nagyon kicsiny, már kb. 10 Volt feszültségnél átüt és igy nem lehet vele a használatos hálózati feszültségeken 5 (110—220 Volt) égő lámpát tölteni. 15 Voltnál magasabb feszültségen égő higanygőzzel töltött lámpákban ugyanis könnyen keletkezhet ívkisülés, ami az izzólámpát tönkre teszi. 10 A nagy atomsúlyú nemes gázok, krypton és xenon eleget tesznek a fentebbi kívánalmaknak, a molekulasúlyuk (S2) és (128) és valódi gázok, nem pedig gőzök, mint a higanygőz. Elektromos átütési 15 szilárdságuk is elég nagy, különösen ha nem tisztán, hanem nitrogénnel keverve használjuk őket. E találmány egy másik Idviteli alakja az, hogy nem elemi, hanem vegyületgáz20 zal töltjük az izzólámpát. Nagy molekulasúlyú gázokat alkotnak a nehéz fémek a halogénekkel. Különösen kedvezőnek bizonyult erre a célra a wolframhexafluorid. Ennek a gáznak a molekulasúlya na25 gyobb, mint a wolframgőzé s a wolframot nem támadja meg még igen magas hőmérsékleten sem. Szabadalmi igények: 1. Gáztöltésű fémszálas elektromos izzólámpa, azzal jellemezve, hogy töltőgáz 30 gyanánt oly gázt használunk, melynek a molekulasúlya legalább V' része az izzótestet alkotó anyag gőze molekulasúlyának. 2. Az 1. igénypont szerinti izzólámpa fo- 35 ganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti gázt más — iners gázzal keverve legalább 10 mmnyi higanyoszlopnak megfelelő parciális nyomásnak megfelelő mennyiség- 40 ben tartalmazza. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti izzólámpa foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a töltőgáz kémiai vegyület, vagy annak valamely elemi 45 gázzal való keveréke. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti izzólámpa foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az izzószál anyaga wolfram. 50 ő. Az 1—4. igénypontok szerinti izzólámpa, azzal jellemezve, hogy a töltőgáz egészben vagy részben -wolframhexaflnorid (WF6). 5. A kriptonlámpa szabadalmi leírása (1930—31)