Technikatörténeti szemle 19. (1992)

TANULMÁNYOK - Móra László: Bródy Imre és a kriptonprogram

A kriptonégők tömeges gyártása azonban nagy gázmennyiséget igényelt. Ezért a kripton előállításának új módszerét dolgozták ki a Tungsram kutatólaboratóriumában. Ennek az volt a lényege, hogy a kriptont és xenont nem mellék-, hanem fatermékként állítsák elő a levegő oxigénjének és nitrogénjének szétválasztása nélkül. Ehhez azonban az eddig ismert levegőbontási eljárásokat módosítni kellett, mert a levegőből csak a nehéz nemes gázokat, a kriptont és xenont akarták kiválasztani. A feladatot Bródy Imre és Polányi Mihály sikeresen megoldotta. (Eljárásuk vázlatát a 6. ábrán szemléltetjük). X.OOOnfungö r— ( }**ooHomprtam>r [

rrosó

. — T t XTC , Kampntsaor í ^evgóneka *tgó : ******** -4STC •t-m Xrypkm a InomtozOtín 6. A kriptongyártás vázlata, amikor a kríptongázt mint főterméket állítják elő (Pillitz, D. rajza, 1941) A jelentős eljárás alapelve volt, hogy a költségek csökkentése végett, nem az egész szükséges levegőmennyiséget, hanem ennek csak 1 tized részét komprimálják 10 atm.-ra, majd pedig cseppfolyósítják. Az így nyert folyadékkal veszik ki azután a turbókompresszor segítségével 0,6-0,8 atm. túlnyomásra összesűrített és majdnem harmatpontig lehűtött, többi levegőből a nehéz nemes gázokat. A levegőnek legnagyobb része a kripton- és xenontartalomtól megszabadulva elhagyja az oszlopot, miközben a felhalmozott hidegmennyiséget a regenerátorokban leadja. Ekkor a levegőben jelenlévő kripton és xenon a 100-500-szor nagyobb mennyiségű oxigénben oldva a mosóoszlop alján gyűlik össze. Ezt az oldatot bebocsátják a tiszta kriptonoszlopba és további különböző fokozatú tisztítási folyamatoknak vetik alá. A Bródyék által kidolgozott eljárás, a nevezetes találmány az „Eljárás nehéz nemesgázok előállítására" (MSZ 112928 és MSZ 115969) néven szabadalmi védelmet nyert. A kriptonelőállítási módszerük változatait, részleteit még több