Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)
TANULMÁNYOK - Móra László: A Széchenyi Tudományos Társaság és a magyar természettudományi és technikai kutatásaok
gővel támogatták. A repülőgépmotorok tüzelőanyag adagolószerkezetét kutatta még Trautsch Kálmán is, aki ehhez 1938-ban 5000, és 1939-ben 4000 P segélyt kapott. Komondy Zoltán adjunktus kutatásait is folyamatosan támogatta a Társaság: a petróleum-, illetve nyersolajmotoroknál használt különböző porlasztó eljárások vizsgálataira 1932-ben 4500, és 1934-ben 3000 pengővel. Később, 1938-ban a szeszmotorok, ületve a generátoros gázmotorok kutatására 5000, és 1940-ben 2300 P-t adott a gáztisztító berendezés járművek részére témában folytatott munkára. Komondy 1946-ban átvette Schimanektől a tanszék vezetését, és mint a Budapesti Műszaki Egyetem gőzgépek és hűtőgépek katedra pro fesszo ra kamatoztatta azokat a tapasztalatokat, melyeket többek között az SZÍT által támogatott kutatásai közben szerzett. A gépészeti problémák megoldása során még különböző feladatokat végeztek, így például Hermann Miksa a hajtószíjak mechanikai viselkedésének tanulmányozására 1931-ben 6000 P-t kapott, Melczer Tibor műegyetemi c. rk tanár pedig ugyanakkor 5000 P felhasználásával aerodinamikai mérőberendezést, az 1934 és 1936 között kiutalt 7500 P támogatással pedig új gépészeti elemeket tartalmazó szervomotor szerkezeteket épített és próbált ki. Ezekben energiaforrásul a hidraulika nagynyomású olaja helyett, mechanikus, kellő forgatónyomatékkal bíró főtengelyt aüaümazott. A gyakorlat céljait szolgálták Faragó Gyulának a belsőégésű motoros hűtőgépekre vonatkozó vizsgálatai (1940-ben 3500, 1941-ben 6200 P), valamint Pattantyús-Ábrahám Géza műegyetemi tanárnak, a Dl. sz. gépszerkezettan professzorának „Légnyomásos vízemelő készülék vizsgálata" című kutatása, amelyet 6000 pengővel támogattak 1941-ben. Ezzel az összeggel végzett munka is hozzájárult a hidrogének jeles kutatójának, a későbbi Kossuth-díjas akadémikusnak eredményes munkásságához. A Társaság támogatta Kund Edének a József Műegyetem mezőgazdasági géptani intézetében folyó kísérleteit a spiritusznak a mezőgazdasági motorokban való felhasználására. Az általa szerkesztett berendezés az elporlasztott petróleumhoz spirituszt adagolt, a kísérleteken egy MÁVAG BN tip. traktoron a gázosító és a szívócső közé szerelte ezt a spiritusz gázosítót. A szántásoknál nyert tapasztalat szerint ilymódon a benzinmotor gazdaságosan üzemelhető petróleummal és spiritusszal is. A mezőgazdasági géptan tanszék vezetője, .Szabó Gusztáv is kapott a Társaságtól 1934-ben 5500 P támogatást, aki az SZTT megbízására a szélenergiát, majd a hazai növényolajoknak kenőolajként való alkalmazását vizsgálta. Az' áramlástan magyar úttörője, Abody-Anderlik Előd professzor is a Társaság felkérésére vizsgálta a mikroturbulencia jelenségeit (1500 P, 1932), továbbá az instacionárius áramlásokat, az 1941-ben kapott 3000 P segély felhasználásával. E témában Fényes Kornél és Fényes István siklóhajó modeü-kísérleteket végeztek 1934-ben 2000 P-s segélyből. Az energiagazdálkodás körébe tartozó kutatások közül például Skublics Sándornak kisteljesítményű, félautomatikus kazán szerkesztésére irányuló munkáját, 1934ben 2000 P-vel valamint Szikla Géza és Vágó Pál gépészmérnököknek tárolt hővel dolgozó vülamos takaréktűzhelyek szerkesztésére végzett vizsgálatait támogatták 1938-ban 4000 P-vel. Az elektrotechnika területén is több elméleti és gyakorlati feladatra adott a Társaság megbízást, így Tenzer Hugó és Tenzer György a hálózatok feszültségének elektroncsövekkel való szabályozását kutatták 1939-ben 3200 P segélyből, Kemény János pedig
