Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)
TANULMÁNYOK - Móra László: A Széchenyi Tudományos Társaság és a magyar természettudományi és technikai kutatásaok
1940-ben igen rövid hullámok előállításának kutatására kapott 3000 P-t. Kellner József ugyanakkor gépek, transzformátorok, villamos berendezések szigetelésének ellenőrzésére szerkesztett könnyen kezelhető, nem drága asztatikus wattmétert. Végűi a műszaki mechanika és a mechanikai technológia terén Kisfaludy P. István 1934-ben a porlasztott fémrétegeket vizsgálta, Cotel Ernő pedig a sínanyag-koptatás vizsgálatára kapott 1934-ben 1200 P támogatást. Urmánczy Antal az alumínium és ötvözeteinek korrózió elleni védelmére céljából végzett kutatásához részesül 1938 és 1941-ben 1500—1500 P segélyben. Misángyi Vilmos műegyetemi tanár pedig vizsgálataiban a robbanásoknál keletkező nagy nyomás és hőfok ismételt igénybevételének alávetett acélcsövek gyártásához szolgált értékes adalékokkal. Tanulmányozta a hőkezelés hatását az ágyuacél struktúrájára és a statikus és dinamikus igénybevételekkel szemben tanúsított ellenállásra. Kísérleteire 1938-ban 3000 P-t kapott. A magyar technikatörténetben a fotográfia ismert alakja Riszdorfer Ödön, akinek „Fényképezés automatikus expozícióval" című találmányának kidolgozását a Társaság 1934-ben 2000 P-vel segítette. Az alapprobléma olyan fényképezőgép szerkesztése volt, melynél az emulzióra optimális fénymennyiség jut; ehhez el kellett dönteni, hogy a fényelektromos ceüák közül melyek a legalkalmasabb fotóceUák, továbbá új fényrekesz-konstrukciók is szükségessé váltak Riszdorferrel az első automata gépeire számos nagy cég (Kodak Bosch, Voigtlánder, Gamma stb.) szerződést kötött és Magyarországon 1934-ben saját üzemében gyártotta Kodalux, Superlux néven találmányát, melynek kidolgozását tehát a Társaság is segítette. Egy másik magyar feltaláló volt Pollák Antal, kinek a századforduló idejében keletkezett Pollák-Virág-féle gyorstávíró találmánya külföldön is elismerést szerzett. Pollák megkísérelte találmányát a technika fejlődéséhez alkalmazni és gyorstávíróját a drótnélküli távírás körébe bekapcsolni. Ehhez az SZTT-tól 1934-ben 700 pengőt kapott, aminek inkább szociális jellege volt, mert ezzel az idős feltalálót erkölcsileg támogatta. A technikai tudományokhoz tartoztak végül a vízgazdálkodással és vízépítéssel kapcsolatos kutatómunkák Közülük kiemelkedő munkát végzett Rohringer Sándor műegyetemi tanár a talajvízáramlás vizsgálatában. A DunaTisza közén létesített csőkút-hálózatban a vízmélységeket rendszeresen mérték és ezek alapján elkészítették a talajvízszint rétegvonalas térképét. A munkához a Társaság tevőlegesen hozzájárult például 1938-ban a kísérleti állomások kiegészítésére adott 4000 P segéllyel. A Társaság által támogatott kiterjedt orvostudományi kutatások közül csak néhány fontos probléma kutatására, illusztratív jeUeggel egy-két példát említünk Ismeretes, hogy hazánkban a tbc mellett a rákos megbetegedések is népbetegségnek számítottak Míg az 1921—25. években az országban a rákban elhaltak száma éve nte átlag 5856 volt, ez a szám 1930-ban 8071re emelkedett. Ezért az SZTT is kötelességének érezte az e témával foglalkozók segítését, köztűk például Karczag László egyetemi magántanár munkáját, aki hosszú éveken át a sejtkutatás útján igyekezett a rákprobléma megválaszolásához közelíteni. Hasonlóképpen Huzella Tivadar, a debreceni, majd a budapesti tudományegyetem szövettani és fejlődéstani professzorának a ráksejtek elváltozásainak, kialakulásuk feltételeinek vizsgálatát, a szükséges műszerek (mikroszkóp, mikrokinomatográf stb) beszerzések re adott összegekkel, 1932 és 1941 között összesen 27.500 P-vel segítette
