Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Móra László: A Széchenyi Tudományos Társaság és a magyar természettudományi és technikai kutatásaok

kutatások között első helyen szerepeltek a vegyipart szolgáló kémiai technológiai problémák Ilyen volt a barnaszén és kőszénkátrány féltermékekből motorbenzin és olaj előállítása, tekintettel arra, hogy a petróleumtermékekben az ország teljesen behozatalra szorult. így nemzetgazdaságilag fontos eredményeket ért el Varga József műegyetemi tanár, amikor a hazai szenekből illetve azok kátrányaiból petróleumszerű termékek előállítására sikeres laboratóriumi kutatásokat folytatott. E munka során olyan eljárást dolgozott ki, ameüyel a gyantában dús szenekből értékes olajokat lehetett lebontani. A róla elnevezett Varga-eljárás nagyipari üzemben is bevált, a Péten 1934-ben létesült Magyar Hydrobenzin Rt. telepén megindult a hazai szénbenzingyártás, meüyel kezdetben jónéhány állami üzem szükségletét kielégítették. Az eljárás laboratóriumi, majd gyakorlati kimunkálását az SZTT anyagi támogatása jelentős mértékben segítette: 19324)en 5000, 1934-ben 8000 és 1939-ben rekordösszegű, 16.000 pengős támogatásban részesítette. Amikor Vargát ipari miniszterré kinevezték, a tanszékén folyó kutatásokat Nyul Gyula folytatta, aki a hazai nyersolajok témára 1940-ben 5000 P-t kapott. A tanszéken külső szakemberek is végeztek kutatásokat, így Györki Józsefnek a hazai szenek kémiája tárgyú vizsgálatait 1934-ben 1000, Gloetzer Józsefnek pedig a magyar szénből előállítandó világítógázra vonatkozó kutatását 3500 pengővel támogatták (1932). Az anyagiak meüett erkölcsüeg is sokat jelentett, hogy a Társaság támogatott olyan magánmérnököket, akik a rendszer diszkriminatív intézkedéseit szenvedték. Így Freund Mihály vegyészmérnök a motorkenőolajok kémiai összetétele és fizikai-kémiai tulajdonságuk, továbbá az ásványi kenőolajok molekuláris tulajdonságainak felderítésére folytatott kutatásaihoz több ízben részesült segélyben. Az ibolyántúli sugarak behatását a petróleum szénhidrogénéire végzett kutatása (1932—33), mellett Freund foglalkozott a motorkenőolajok fékpadi és üzemközbeni vizsgálatával és Thamm Istvánnal együtt kidolgozott módszerét 1937-ben szabadalmaztatták. Freund Mihály későbbi Kossuth-díjas akadémikusnak, a MAFKI alapító igazgatójának eredményes tudományos pályáját tehát elősegítették az SZTT segélyekkel végzett kutatások tapasztalatai. A széngazdálkodást szolgáló kutatások során Marschall Ferenc műegyetemi adjunktus az ország azidőszerinti két ún. feketeszén településének: a pécsvidéki és a mázaszászvári szenek bitumenjeit vizsgálta. Finkey József, a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola tanára pedig a Társaság támogatásával a brikettezési folyamat tudományos elemzésével, többek között a szemcsenagyság befolyásának vizsgálatával tökéletesítette a koUoidbrikettezést. Finkey akadémikusnak, a nemzetközi hírű tudósnak a hazai kötőanyagú szénbrikett előállítására' szóló eljárása (1934) kidolgozásához tehát a Társaság segélye hozzájárult. A szénkincs meüett a másik nagyszabású probléma volt a bauxit ércek feldolgozása, mivel a magyar bauxit külföldre került, ahol timföldet, majd abból alumíniumot készítettek, és csak kis részük nyert itthon felhasználást a bauxitcementgyártásnál. Ezért a Társaság kezdettől fogva nagy súlyt fektetett a bauxitból értékesebb féltermékek előállításának kérdésére. Megbízásra Szarvasy Imre műegyetemi professzor már az 1928—30-as években kidolgozta a bauxitnak klórral való feltárását, majd a vasban dús bauxitoknak a vas kinyerését célzó feldolgozásával foglalkozva sikerült olyan eljárást kimunkálnia, mely egyrészt kb. 56% vasoxidot tartalmazó vasércet, másrészt pedig egy kb. 75—80% alumíniumtrioxidot tartalmazó hidrátvízmentes ún. nemesített bauxitot ad.