Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Móra László: A Széchenyi Tudományos Társaság és a magyar természettudományi és technikai kutatásaok

A témával kapcsolatosan a Társaság Vitális Istvánt bízta meg a vasban dús bauxit bányageológiai kutatásával, aki a Bakony és Vértes hegységben talált bauxitércekről ,A halimbavidéki vasban dús és kovasavban szegény bauxitok" c. kutatási jelentésében számolt be (1931—32). A bauxitcement kísérleti előállításával abban az időben Varga József is foglalkozott, „A bauxitos ömledékek" c. programjának kutatásaira, az ömlesztett alumínium-cement technológiájának kidolgozására 1931/32-ben 6000 P-t kapott. A bauxitcement szilárdságát már 2—3 nap alatt elérte, amihez a portlandcementnél 28 nap volt szükséges. A gyors kötés nagy hőfejlődéssel jár, és a kérdés tanulmányozását a Tanács Mihailich Győző műegyetemi tanárra bízta, aki 1931 és 1932-ben 7000 pengős támogatás keretében két éven át próbatesteken vizsgálta a kötéskor keletkező melegnek a beton nyomószüárdságára való befolyását a „Bauxitcementből készült acélbetétes gerendák" című kutatásában. A bauxitércből vas előállítására adott az SZTT anyagi támogatást Putnoky László műegyetemi tanárnak (1932-ben 5000 és 1934-ben 3000 P-t). Segítségével Putnoky sikeres vizsgálatokat végzett bauxitok kéndioxiddal történő feltárásával fém alumínium előállítására. Foglalkozott továbbá a külföldi nyersanyagok pótlására a hazai kvarc-nyersanyagok nemesítésével, és megállapította, hogy a kővágóörsi, vagy lencsehegyi kvarchomok keüő tisztítással, illetve vastalanítással helyettesítheti az importált homokot. A fentiekben vázolt gyakorlati célokat szolgáló vizsgálatok meüett nem hanyagolta el a Társaság az elméleti jeüegű alapkutatásokat sem. Ezért segítette Zemplén Géza és munkatársainak munkáját a szerves kémia speciális területén, a szénhidrátok és glükozidok kutatásában. A nemzetközileg elismert hírnevet szerzett munkásságukról Zemplén „Szerves kémiai kutatásaim" címen számolt be az SZTT 1937-ben kiadott jelentésében, melyben a szolaninról, az alizaringlükozid és alizarinbiozidokról végzett kutatások után beszámol a glükozidok és összetett cukrok szintézisére kimunkált új higanyacetátos módszeréről. ,, Az eljárás segítségével Zemplén munkatársai: Pacsu Jenő, Gerecs Árpád, Müller Antal és mások eredményes kutatómunkát végeztek. Mint a kutatásokban résztvevő Jókai Alajos e sorok írójának elmondta, Zemplén és beosztottai főleg a Társaságtól kapott segélyek felhasználásával folytathatták sikeres kísérleteiket. A szerves kémikusok közül még Aszódi Zoltánnak a szénhidrátok hatását célzó vizsgálataira 1934ben 2000 P-t, Zechmeister Lászlónak pedig a szerves anyagok feldolgozására kromatográfia segélyével végzett kutatására adtak 3500 P-t 1938-ban. A kémia egyéb területein többek között Lengyel Bélának az üveg elektrokémiai sajátságaira irányuló kutatásait segítették 1934-ben 1500 P-vel, és támogatták Buzágh Aladár fibrüláris kolloidok körébe vágó kutatásait 1938 és 1941 között 5000 pengővel. A kutatásokat azzal is segítették, hogy műszerek vásárlásához pénzt adtak, például Gróh Gyulának, a tudományegyetem általános kémia tanárának kutatásaihoz szükséges ultraibolyapolarünéter beszerzésére 1939-ben 5000 P-t. A mezőgazdaság érdekében végzett kémiai kutatások során figyelemreméltó vizsgálatokat folytatott Doby Géza egyetemi tanár a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar agrokémiai intézetében. Ennek során az ország különböző részeiből származó kb. 800 talajelemzés eredményeit tekintették át. A talajtan nagyhírű tudósának, 'Sigmond Eleknek is támogatták a talaj mineralógiai és kémiai elemzésére végzett munkásságát.