Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Móra László: A Széchenyi Tudományos Társaság és a magyar természettudományi és technikai kutatásaok

költség minimális volt, mint Ilosvay Lajos 1934-ben egyik cikkében megje­gyezte: ,A Társaságnak költségei a letűnt 7 év alatt 5.215 pengőre,- száza­lékban kifejezve 0,857%-ra, vagy kikerekítve 0,9%-ra rúgtak" (8). Ugyanakkor az állami Országos Természettudományi Tanácsnál hasonló feladatok ellátá­sához mintegy 10—12% kellett az adminisztrálás (ügyintézők díjazása, do­logi kiadások) fedezésére. Az SZTT által a kutatások támogatására adott összegekre és a kuta­tók számára vonatkozólag illusztratív jelleggel néhány adatot az alábbiakban közlünk (9): Év: Kutatók száma: Segély összege (P): 1928. 12 74. 000 1931. 16 52. 700 1934. 30 58.000 1938. 38 120.000 1941. 21 66.750 Az adatok azokon a jegyzékeken szerepelnek, melyeket a kialakított együttműködés érdekében az SZTT küldött az Országos Természettudományi Tanácsnak, amely hasonlóképpen tájékoztatott az általa nyújtott támogatá­sokról. E jegyzékeken a kutató neve, az általa kutatott téma megnevezése és az e célra adott segély összege volt feltüntetve. Rajtuk kívül ez időben az MTA is a Vigyázó-féle alapítványból kisebb összeggel támogatta — pél­dául 1928 és 1933 között összesen 19.300 pengővel — az elméleti és gya­korlati természettudományi kutatásokat. Számításaink szerint az SZTT fennáüása 17 esztendeje (1928—1944) alatt évi átlagban mintegy 23 kutató kb. 73.000 pengőt kapott, így egy ku­tatóra 3000—3500 pengő jutott. A kiemelkedő kutatások végzői ennek több­szörösét is megkaphatták. A segélyek nagysága a gazdasági helyzet és a politikai változások szerint módosult: a csúcsteljesítmény a kezdeti időszak­ra esett, amikor is 1929-ben és 1930-ban 120 ületve 203 ezer pengőt for­dítottak segélyezésre. Az ezt követő gazdasági válság idején a támogatás évi 50—60 ezer pengő körül mozgott, és csak 1938-ban emelkedett 120 ezer pengőre. Az „utolsó békeévet" követően a háború alatt évi kb. 70 ezer pengő volt a támogatás összege. Összesen, 1928. és 1944. között ke­reken 400 kutató részesült mintegy 1,25 mülió pengő segélyben. Elméleti és gyakorlati természettudományi kutatások Az elfogadott kutatási programot ismertetve Schimanek főtitkár az 1930. nov. 30-i közgyűlésen hangsúlyozta, hogy a legfontosabb alapelv a kiválasz­tásnál az, miszerint „a probléma megoldása hozzájáruljon ahhoz, hogy élet­képes gazdasági állapotokat teremtsünk". Ezért a tudományos kutatás számára három ágazatot, a mezőgazdasági, az orvosi, valamint a természettudományi és technikai problémacsoportokat jelölték ki. Témánknál fogva ehelyütt az utóbbiakkal foglalkozunk, a többire csupán utalások formájában térünk ki. Ismeretes, hogy a trianoni békediktátum csaknem teljesen megfosztotta az országot az egyes iparágaktól. Például a kémiai nagyipar legfontosabb telepei az elcsatolt területeken maradtak, a megmaradt ipar nagy részétől pedig az alapanyagokat vette el az új határ. Ezért a természettudományi

Next

/
Oldalképek
Tartalom