Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudománytár” természettudományos és műszaki vonatkozásairól (A „Magyar Tudós Társaság” folyóiratáról)

vallás, rang, állapot, életmód szerint évenként összeszámítani . . ." Majd megjegyzi: „a* nemesség a papság a népösszeírásokból ki szokott hagyatni". Megtudjuk azonban, hogy a „katolikus egyházi megyék névtárai . . . használható eszközök" mert ebből a „nemesség nem marad ki." Az ország lakosainak számát 13 milliónak állapította meg az akkor rendelkezésre álló adatok alapján. (T. 1842. u. f. 2. sz. 7—23. p.) A másik igen jelentős publikálója a folyóiratnak Trefort Ágoston (1817— 1888) (15) jogász, később vallás és közoktatásügyi miniszter, viszont ,A' nemzeti gazdaságnak rendszerei"-ről értekezett, felvonultatva Platón, Adam Smith és Colbert elméleteit. (T. 1842. u. f. 12. sz. 46—62. p.) Itt keh ismételten megemlíteni Almást Balogh neves orvos szerkesztői tevékenységét, hiszen számról számra ő áhította össze nagy gonddal a „Literatura" sorozat bibliográfiai rovatát, amelyben legkülönbözőbb nyelvű tudományos szakkönyveket ismertette röviden. Például a „Memorie di fisica sperimentale, scritte . . . Stefano Marianni . . . 1836. Modena ... fáradhatatlan szorgalommal és éles elmével igyekszik a villamosság kifejtése theoriáját kikutatni a voltaféle electromotivban . . ." (T. 1842. u. f. 6. sz. 357—360. p.). Továbbá folytatódott a hazai könyvkiadás termésének évenkénti összeállítása is, természetesen ezzel együtt az időszaki kiadványok felsorolása továbbra is megtörtént. Sor került olyan repertóriumok tárgyalására is, amelyek ismerete nélkül rendszeres tudományos kutatás, felsőoktatás elképzelhetetlen. Ilyen volt például a Berlinben kiadott: „Repertórium der Physik. Enthaltend eine volstadige zusammenstehung der neuern Fortschritte dieser Wissenschaft." Erről a jelentős kezdeményezésről így írt az ismertetés készítője: ,A természettan ezen új repertóriuma" amelynek összeállítására „berlini és königsbergi tudósok szorosan egyesültek" a „legjobb és legújabb physicai vizsgálódások" összegyűjtésére. Továbbá a „Repertóriumban nem csupa kivonatok az újabb folyóiratokból, hanem ott, hol ez szükséges, új és saját kifejezései adatnak, a legfontosabb tárgyaknak" Ezen repertóriumnak első kötete 1837-ben jelent meg. (T. 1843. u. f. 7. sz. 115—120. p.) Rónay Jácint (1814—1889) (16) tudós pap, később Rudolf trónörökös tanára a .Mutatvány a' tapasztalati lélektani köréből" című dolgozatával jelentkezett, amelyben a félelemről, szeméremről, szomorúságról, irigységről, csodálatról, haragról, örömről és reménységről értekezett, érdekes módon az ösztönökre is kitért még pedig szellemi és nemi ösztönök szerinti csoportosításban (T. 1844. u. f. 16. sz. 7—31. p.) Az 'utolsó kötetben még igen érdekes referátumot olvashatunk Fekete Somától (18??—1859) (17) az Akadémia adminisztrátorától a „Deutsche Vierteljahrschrift" -bői a „Német journalistica"-ról, ebből megtudjuk, hogy a "journalistica folytonosan a közéletbeni, tudomány- és művészetbeni vagy mozgalomtól vagy pangástól függ." A továbbiakban a cikk két csoportra osztja az időszaki kiadványokat: politikai hírlapokra és tudományos folyóiratokra. E szerint „egyedül a természettudományok terén sikerült elérni azon magosságot, mellyen állnia keh," és az annak köszönhető, hogy „legavatottabb férfiak szerkesztik" ezen kiadványokat. Németországban ekkor csak orvosi folyóiratból negyvenhárom volt. (T. 1844. u. f. 8. sz. 321—336. p.) ***