Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudománytár” természettudományos és műszaki vonatkozásairól (A „Magyar Tudós Társaság” folyóiratáról)

A „Tudománytár" humán (történelem, irodalom) oldalról történő értékelői a negyvenes évekre már erőteljes hanyatlást mutatnak ki a folyóirat színvonalában, azonban ugyanezt nem állapíthatjuk meg a kiadvány természettudományi, orvosi, és műszaki jehegű tartalmáról, ugyanis ezeknek a színvonala inkább emelkedett. A „Tudománytár" megszűnését Schedel Ferenc jelentette be a Magyar Tudós Társaság XV. nagygyűlésének a rendelete alapján. A lap kiadása befejezésének fő okaként az előfizetők számának nagyfokú cssökkenésében jelölte meg, ugyanis az „527-ről, folytonos apadással, 79-re olvadt le." Tehát tíz évi megjelenés után befejeződött az Akadémia értékes havi közlönyének a kiadása. Nyüvánvalóan szervezési problémák is szerepet játszhattak abban, hogy a megrendelők számát nem tudták fenntartani az megindulás után kialakult szinten. Természetesen a közben megindult új szakfolyóiratok megjelenése miatt is erősen csökkent az érdeklődés. Ezen körülmények azonban nem vonnak le semmit a lap értékéből. A Tár megjelenésének ideje alatt teret adott az Akadémia tagjainak és mások tudományos publikációi számára. Bemutatta az akkori Európa legfontosabb tudományos könyveit, fontos szakfolyóiratok rendszeres referálásával az érdeklődőknek a vüág tudományos haladását is, valamint kulturális törekvéseit. Tájékoztatott rendszeresen a lap, az első jelentős hazai tudós társaság, az Akadémia tevékenységéről, előadásairól. Lehetővé vált, hogy az elhangzott tudományos előadások jelentős része gyorsan — lényegesen gyorsabban mint napjainkban — nyüvánosságra kerüljön. A kornak szinte minden hazai, — és legtöbb külföldi — tudományokkal foglalkozó személyének a neve valamüyen formában felbukkant a lap hasábjain. A jelentősebb hazaiak többsége jelentkezett írásokkal is. A „Tudománytár" megteremtette hazánkban a tudományos társaságok lapjának típusát és példájává vált a későbbi üyen jehegű kiadványoknak, de hatást gyakorolt a szakfolyóiratok különböző típusaira is. A lap jelentőségét talán a „Magyar sajtó történeté"-ben megjelent méltatásának idézésével fejezhetjük ki a legtalálóbban: a „Tudománytár" -nak „kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a hazai társadalmi tudat ekkor — mindössze néhány év alatt — szinkronba került a kortársi leghaladóbb Európával. Aki idehaza a harmincas évek első felében a külföld új nevei, kiemelkedő intellektuális teljesítményei hánt érdeklődött, a Tudománytárban rendszerint megtalálta a róluk keresett eligazítást". (18). Jegyzetek 1. Program és hivatás. Bp. 1978. 105—106. p. 2. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. V. köt. 844—847. p. 3. Szinnyei i. m. XJH. köt. 1333—1336. p. 4. Szinnyei i. m. IV. köt. 113—115. p. 5. Szinnyei i. m. II. köt. 469—470. p. 6. Szinnyei i. m. X. köt. 1064—1065. p. 7. Szinnyei i. m. UI. köt. 784—790. p. 8. A magyar sajtó története. I. köt. Bp. 1979. 467. p. 9. Magyar Életrajzi Lexikon. B. köt. Bp. 1969. 308. p. 10. Magyar Életrajzi Lexikon. I. köt. Bp. 1967. 856. p. 11. Szinnyei i. m. II. köt. 1413—1419. p. 12. Magyar Életrajzi Lexikon. I. Bp. 1969. 99. p. 13. Szinnyei i. m. LX. köt. 76—77. p. 14. Magyar Életrajzi Lexikon. I. köt. Bp. 1967. 778. p.