Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Várhidy Imre: Adatok a hazai bugonya és kukorica betakarítás gépesítésének történetéhez a XIX. század második felében a statisztika és a számok tükrében

takarmányt készít az által, hogy nemcsak fölszecskázza, de a szárat föl is tépi s használhatóvá teszi a kóré belsejét is, ami kivált az idei takarmányínség idején nagyfontosságú dolog. Kemény báró érdeklődőket szívesen fog látni birtokán akkor mikor ezen gép működésben lesz s ennek idejéről az ő szívességéből idejekorán értesíteni fogjuk olvasóinkat." (28) Ordódy Lajos gazdasági szakíró az amerikai gyártmányú Shredder kukoricaszárat széttépő gépekre hívta fel a gazdálkodók figyelmét. A szerző javaslatával kiegészített cikkét így fejezte be: „Felhívjuk gépüzleteink figyelmét arra, hogy amerikai Shreddereket importáljanak ; nem fognak rossz üzletet kötni, mert a magyar gazdák kapva fognak rajta kapni!" (29) 6. A kukoricafosztó és szártépőgép külső nézete A tanulmány elején már említettem, hogy Merza Márton 1890-ben végzett kukoricacséplési kísérletet. Merza a Magyar Gazdák Lapjának felelős szerkesztője volt és az ő lapja 1905-ben szintén foglalkozott a tengeriszár föltépésével. Ebben a cikkíró megemlítette, hogy az első Shredder-gépet a SchamburgLippe-féle viroviticzai (szlavóniai) uradalomban próbálták ki először. Ezzel a géppel betakarított kukoricaszár igen jó takarmányként értékesült, mivel a gép a kukoricaszár rostjait jelentős mértékben feltárta (30). Az első magyar kukoricaszártépő szerkezetet Bajzát Ignác székelyhídi gépész szabadalmaztatta. A gépszerkesztő gépét Adonyszabolcson és Pátkán olyan módon mutatta be, hogy egy gőzcséplőgép dobjához az első helyen öt, a második helyen pedig egy késes vassínt helyezett el. Ezzel a gép kihasználtságát a gabonacsépléshez és a kukoricaszár-tépéshez külön-külön használt dobkosár beszerelésével sikerült megoldania. A Bajzát-féle betéttel megtépett kukoricaszárat a törekrázón megjelent apróra tépett szárrészek miatt könnyen préselhették és zsombolyázhatták. Ez a gép gazdaságosan üzemelt, mert egy 8 lóerős cséplőgép 150—200 q tengeriszárat tépett szét 10 órás munkával (31)". A következő gépszerkesztő Ásványi Lajos 1905. szeptember 11-én mutatta be „Agrária" tengeriszártépőjét Budapesten. „A próba anyagát az 1904-ben termett száraz tengeriszár és az 1905-ben termett frissen vágott zöld csalamádé