Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Várhidy Imre: Adatok a hazai bugonya és kukorica betakarítás gépesítésének történetéhez a XIX. század második felében a statisztika és a számok tükrében

számítást is végzett és kukoricacséplési kísérletének kiadásait így foglalta ösz•sze:,. ... 12 munkás fél nap 6 x 40 kr. = 2 frt 40 kr., 5 órai szén á 55 kg. = 2 frt 75 kr. 5 órai gépkopás olajjal együtt 10 frt = összesen 15 frt 15 kr. jut 1 holdra 1 frt 26 kr. adjuk hozzá az aratási költséget 1 frt 30 kr., tehát összeszesen 1 hold csinkvantínó-kukoriczának morzsolt állapotban magtárbani elhelyezése belekerül 2 frt 56 kr.ba, ez azt hiszem oly csekély ár, a mit minden gazda megpróbálhat." (21) A kukoricacséplésével a csőtörés, a hántás, és a morzsolás gépi munkája a kisszemű és kicsiny csutkajú csinkvantinó kukoricánál megoldódott. Az újszerű cséplési módszer után érdemes visszatekinteni a hagyományos kukoricamorzsolókra is. Ezek a kézi működtetésű kukoricamorzsolók igen kis teljesítményükkel csupán 20-60 hektoliter kukoricaszemet választottak külön a csutkától. A magyar korona országaiban — az 1895-ös statisztikai összeírás szerint — a kukoricamorzsolók megoszlása birtoknagyságok szerint így alakult: (22) Birtoknagyság megnevezése Kukoricamorzsoló (db) 1 holdon alul szántóföld nélkül 467 1 holdon alul szántófölddel 275 1—5 1 536 5—10 2 158 10—20 5 090 20—50 9 803 50—100 5 263 100—200 2 903 200—500 2 727 500—1000 2 008 1000 holdon felül 3 576 A magyar korona országai összesen: 35 806 1895-ben Horváth-Szlavonországban 4450 darab kukoricamorzsoló volt (23). Az utolsó adat alapján kiderül, hogy Magyarországon 31.356 darab kukoricamorzsolót használtak a századfordulón. A gépi cséplést a kukoricaaratás másik munkafolyamatának a szárvágásnak a gépesítése követte.